A tumor-specifikus fluoreszkáló festék használata rákműtéteknél

Egy tumor-specifikus fluoreszkáló festék és egy ultra-szenzitív, műtét közben használható kamerarendszer segítheti a sebészeket a nehezen lokalizálható ráksejtek beazonosításában.

Holland sebészek a groningeni Egyetemi Orvostudományi Központban ezt a technikát először alkalmazták egy petefészek rákban szenvedő nő műtétjénél. Ezt a ráktípust tipikusan nehéz korán detektálni és rendszerint csak a késői stádiumban diagnosztizálják és így rossz a prognózis.
 
Amikor a sebész egy rákos tumort távolít el, akkor ideális esetben már az első operáció során meg kell azt találnia. A rákos tumorok azonban extrém módon aprók lehetnek és így nehéz őket felfedezni. Ezen új technológia segítségével, amelyet az amerikai Purdue Egyetem (Indiana Állam) kutatói hoztak létre, a ráksejtek a szó szoros értelmében ragyognak, így felfedik önmagukat és a sebész láthatja, mit is kell eltávolítania.
 
A műtét, amelyről a világhírű „Nature Medicine” szaklap is beszámolt, azon 10 műtét közül az első volt, amelyeket a technológia értékelését hivatott klinikai vizsgálat első fázisában terveznek elvégezni. A technológia akkor segítette először a sebészeket, amikor rosszindulatú szövetet távolítottak el egy petefészekrákos nő testéből. Segítségével azok a kisebb daganatok, amelyeket a sebész nem mindig talál meg, kifényesednek, így teszik a sebész számára könnyebbé a lokalizációjukat és az eltávolításukat.

A Purdue Egyetem kutató munkatársa, Philip Low, aki a technológiát feltalálta, nyilatkozott a műtétről. Elmondása szerint a sebészek az ő felfedezése segítségével most már a csupán egytized milliméter szélességű ráksejtek szigetcsoportjait is képesek világosan látni, szemben a technológia alkalmazása előtt jellemző 3 milliméter nagyságú ráksejtekkel.

Mr. Low szerint: „A petefészekrákos tumorokat hírhedten nehéz lokalizálni és látni, míg ez a technológia lehetővé teszi a sebészek számára, hogy az eddigi standard technikák alkalmazásával megtalált legkisebb tumoroknál 30-szor kisebbeket is megtaláljanak. A ráksejtek detektálásának drámai javulásával – szó szerint megvilágítva őket – a tumorok eltávolítása is drámai módon javulhat.”

A technológiában a fluoreszkáló képalkotó ágenst (festéket) kémiailag a folsav egy módosított változatához kötik; ez az elegy aztán egy „önirányító rendszer”-ként működik, amely megkeresi a petefészekrákos sejteket és hozzájuk kötődik.

A beteg a műtét előtt két órával egy injekciót kap. Egy multispektrális fluoreszkáló kamera megvilágítja a ráksejteket, felfedvén azok pontos helyét a monitoron, amelyet az operáció során a beteg mellett helyeznek el. Egy sebész rendszerint kb. 7 tumor „lerakatot” talál meg szemmel és tapintásos megfigyeléssel. Az új technika alkalmazása révén 34 tumordepozitot találtak meg.

Dr. Gooitzen van Dam sebész szerint, aki részt vett az első operációban, ez a technológia jól beleillik a jelenlegi sebészi gyakorlatba: „Nagyon könnyű ezt a rendszert használni és zökkenőmentesen illeszkedik abba a módszerbe, ahogyan a sebészek nyílt feltárásban vagy laparoszkóposan elvégzik a műtéteket. E két műtéti módszer ugyanis az, amelyet a jövőben a leginkább fognak alkalmazni a sebészek. Úgy vélem, ez a technológia a sebészi látást fogja forradalmasítani. Már előre látom, amint a rákműtétek új standard-jévé válik, mégpedig nagyon rövid időn belül.”

Ehhez Philip Low hozzátette, hogy a kemo- vagy az immunterápia sokkal hatékonyabb, ha kevesebb rákos sejt marad vissza a műtét után: „A petefészekrák esetében egyértelmű, hogy a sebész minél több rákos sejtet eltávolít, annál jobb a beteg prognózisa. Ez az, amiért a petefészekrákkal való kezdést választottuk. Ez tűnt a legjobb „helynek” ahhoz, hogy az emberek életébe végre változást hozzunk.”

A rákos szövet teljes eltávolítására koncentrálva, ahelyett, hogy a beteg állapotának a kimenetelét értékelték volna, a kutatók jelentős mértékben le tudták rövidíteni a klinikai vizsgálat befejezési idejét.

Philip Low szerint: „Amire törekszünk valójában, az a beteg számára jobb kimenetel (prognózis) biztosítása, de ha nem terveztük volna meg ezt a klinikai vizsgálatot, amelynek segítségével a floureszkáló festék vezette műtét beteg élettartamára gyakorolt várható hatását értékeltük, még mindig csak éveken és éveken keresztül utókövetnénk a beteget. A beteg állapota kimenetelének értékelése helyett, ha képesek vagyunk pontosan beazonosítani és eltávolítani még több rosszindulatú szövetet a fluoreszkáló képalkotás segítségével, akkor arra is képesek vagyunk, hogy ennek a vadonatúj módszernek a hatását már két órával a műtét után számszerűsítsük. Reméljük, hogy ez lehetővé teszi majd a technológia általános használatra való jóváhagyását a lehető legrövidebb időn belül.”

A klinikai vizsgálatok következő fázisának intézése a Mayo Klinikán már folyamatban van.

Philip Low szerint a folát trójai lóként használható, amelynek segítségével titokban egy képalkotó ágenst vagy gyógyszert tudnak a rákos sejtbe bejuttatni. A petefészekrákos sejteknek a növekedésükhöz és az osztódásukhoz nagy mennyiségű vitaminra van szükségük (folsavra). A ráksejtek felszínén elhelyezkedő speciális receptorok ragadják meg a vitamin molekulákat és bármit, ami azokhoz kapcsolódik, majd behúzzák a sejtek belsejébe.

Mivel nem minden rákos sejt felszínén jelenik meg folát-receptor, szükség van egy olyan teszt alkalmazására, melynek segítségével az orvosok meg tudják állapítani, hogy a beteg rákos sejtjeinek felszínén elég receptor van-e jelen ahhoz, hogy hatékonyan tudják ezt az új technikát alkalmazni.

Az esetek mintegy 85 %-ában a petefészekrákos sejtek felszínén igen nagymértékű a folát-receptor expresszió. Az endometriális (méhnyálkahártya), a vese- és a tüdőrákos sejtek esetében ez az expressziós arány 80 %-os, míg az emlő- és a vastagbélrákos sejtek esetében 50 %-os.

Mr. Low és mtsai azt is megvizsgálták, hogyan tudnak olyan molekulákat megcélozni, amelyeket hozzácsatolt (kémiailag hozzá kötött) gyógyszerek vagy képalkotó ágensek olyan ráksejtekbe történő bejuttatására használnak, amelyeknek nincsenek folát-receptorjaik.

Philip Low azt tervezi, hogy kifejleszt egy vörös színű fluoreszkáló festéket, amely a bőrön keresztül és mélyen a testben jelenik meg. Most zöld festéket használnak, amelyet betegnél való alkalmazásra már korábban jóváhagytak. Ez a zöld fluoreszkáló festék azonban a mélyen a szöveten belül megbúvó rákos sejtek kereséséhez nem ideális. A zöld fénynek ugyanis rövid a hullámhossza, így nem hatol jól keresztül a szöveten, míg a vörösnek hosszabb a hullámhossza, így az képes erre.

Mr. Low erről a következőket mondja: „Azt akarjuk, hogy a felszínen túl is képessé váljunk a szövetbe mélyebben belelátni. A különböző ráktípusok daganatos sejtjeinek eltérő jellemzőik vannak és néhányuk képes elágazni és kanyargós úton mélyebbre hatolni az egészséges szövetben. Folytatjuk ennek a technológiának a fejlesztését és olyan javításokat fogunk kivitelezni, amelyek a rákos betegeket fogják segíteni.”


Címkék: tumor, rák, műtét, fluoreszkáló festék, szenzitív kamera, ráksejt, kemoterápia, immunterápia
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2020 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!