A terhesség alatti halfogyasztás, a gének és a zsírsavak hatása a gyermek agyi fejlődésére

Azt a megállapítást, miszerint a „hal jót tesz az agynak”, a tudományos bizonyítékok növekvő mértékben támasztják alá, de azt, hogy ennek mi az aktuális kimenetele a mentális teljesítményt vagy az „agy erejét” illetően, még mindig nem sikerült a tudósoknak feltárni.

Az olajos hal a hosszú láncú omega-3 zsírsavak egyik jelentős forrása, beleértve a dokozahexánsavat (DHA), amely a szervezet sejtjeinek egy fontos strukturális összetevője, különösen az agy sejthártyáinak és amely a magzati fejlődés során halmozódik fel az agyban.

Az Európai Unió Bizottsága (rövidítése: EB) nemrég támogatni kezdte azt az egészségügyi állítást, miszerint a terhesség alatti DHA bevitel „hozzájárul a magzat és a szoptatott csecsemők normális agyi fejlődéséhez” (440/2011. sz. Bizottsági Szabályozás).

„A táplálkozás és a kognitív funkciók” címmel szimpóziumot tartott az EB támogatta NutriMenthe projekt (olyan kutatási projekt, amelyben a hangsúly annak a vizsgálatán van, hogy a táplálkozás a gyermekek mentális teljesítményében milyen szerepet játszik) az októberben, Madridban megtartott Európai Táplálkozási Konferencián. (Az Európai Táplálkozási Konferencia több mint 2000 táplálkozási szakértőt vonzott a világ minden tájáról a következő szalagcím alatt: „Diverzitás versus Globalizáció: Egy táplálkozási kihívás a változó Európa számára.”)

A NutriMenthe partnere, Dr. Eva Lattka német kutató prezentálta az ASLPAC (az Avon cég hosszmetszeti szülő és gyermek vizsgálatának az angol rövidítése) vizsgálat és a NutriMenthe projekt eredményeit.

Korábban egy ALSPAC vizsgálat már kimutatta, hogy a terhesség alatti halfogyasztás összefüggésben van a gyermekkor későbbi szakaszában mért IQ-val, különösen a 8 éves korban mért verbális intelligenciával. A vizsgálatban azok a gyermekek, akik olyan anyáktól születtek, akik nagy mennyiségben fogyasztottak a terhességük idején halat, a verbális intelligenciát, a finom motoros készségeket és a proszociális viselkedést (segítőkészség és megosztási hajlandóság) mérő tesztekben rendre jobban teljesítettek, mint a többi gyermek.

A NutriMenthe projekt tovább kutatja és vizsgálja azt, hogy a halakban mi lehet az, ami közvetíti ezt a kedvező hatást (az omega-3 zsírsavak a kiemelt „jelöltek” között vannak) és azt, hogy a genetikai eltérések mennyiben járulnak ehhez hozzá.

A NutriMenthe különösképpen foglalkozik a zsírsav-deszaturáz (angol rövidítése: FADS; egy enzim, amely a zsírsavból eltávolítja a két hidrogén atomot és így szén/szén dupla kötést hoz létre) génklaszter többalakúságával – ez az a géncsoport, amely kódolja a delta-5 és delta-6 deszaturáz enzimeket, amelyek az omega-3 és az omega-6 zsírsavak szintézisében vesznek részt.

Dr. Lattka a prezentációjában bemutatta, hogy a FADS génklaszter polimorfizmusai befolyásolják azt, hogy a nők a terhességük alatt hogyan dolgozzák fel a zsírsavakat. A terhesség 20. hetében a nőktől és a szüléskor a köldökzsinórból vérmintákat vettek ahhoz, hogy az omega-3 és az omega-6 zsírsavakat elemezni tudják, valamint hogy 18 FADS egyedi nukleotid polimorfizmus genotípusát meg tudják határozni.

A méhben fejlődő gyermekhez az omega-3 és omega-6 zsírsavakat a méhlepény transzferálja a köldökzsinóron keresztül, de az anyai és a gyermek FADS genotípusoknak a zsírsavak szintjére gyakorolt hatását eddig még nem tudták feltárni a tudósok. A kutatók több mint 2000 anya és gyermek köldökzsinórvéréből származó zsírsavat elemeztek és határozták meg a köldökzsinórvérben lévő zsírsavakra gyakorolt domináns genetikai hatást (anya és gyermek egyaránt).

Dr. Lattka bemutatta, hogy a köldökzsinórvérben lévő zsírsavak összetétele az anya és a gyermek genotípusától függ, így az anya genotípusa főként az omega-6 prekurzoraival, míg a gyermek genotípusa főként az omega-6 zsírsav termelésével áll összefüggésben. A DHA mennyisége az anya és a gyermek genotípusával egyformán összefügg. Dr. Lattka megjegyezte, hogy: „jóval nagyobb mértékben járul hozzá a magzat az omega-6 zsírsav szintézishez, mint ahogy azt korábban vártuk” és hogy: „az anya által szolgáltatott (táplált) DHA nagyon fontos lehet”.

Amint azt az ALSPAC vizsgálat is igazolta, a terhesség alatti halfogyasztás a gyermek 8 éves korában mért jó verbális IQ szintjéhez kapcsolódik, de mi az a halban, ami közvetíti ezt a hatást?

A halfogyasztás összefüggésben van az anyai szervezet DHA szintjével, de eddig azt nem tudták a kutatók, vajon az anyai szervezet DHA szintje közvetlen kapcsolatban van-e a gyermeki teljesítmény kimenetelével. Egy vizsgálatban, amelyben az ALSPAC csoport 2.750 anya-gyermek párosa vett részt - a zavaró tényezők kiigazítása után-, a kutatók az anyai szervezet DHA szintje és a gyermek IQ-ja között nem találtak összefüggést.

„Egy vizsgálatban úgy tűnt, nem a DHA a hiányzó kapcsolat, hanem egy másik tápanyag vagy tápanyagok lehetnek a halban azok, amelyek befolyásolják a gyermek IQ-ját vagy talán az IQ nem is tekinthető optimális mérőeszköznek. Valószínűleg a gyermek táplálkozása szintén fontos tényező.” – jegyezte meg Dr. Lattka. Erről a kutatási munkáról még nem jelent meg publikáció és a NutriMenthe projekt keretében folyik tovább.

Végül Dr. Lattka további eredményeket is prezentált, melyek azt mutatták, hogy a FADS genotípusok és a szoptatás hogyan hatnak a gyermek 8 éves kori IQ-szintjére. Az anyatej jelentős mennyiségben tartalmaz omega-6 és omega-3 zsírsavakat. Az ALSPAC csoportból 5.934 fő gyermek, akik a FADS génklaszter egy különleges „minor” variánsát hordozzák és soha nem táplálták őket anyatejjel, teljesítette az IQ-teszteket a legalacsonyabb szinten, ami azt sugallja, hogy a zsírsav metabolizmus valójában fontos lehet a gyermek későbbi IQ-ja szempontjából. A szoptatott gyermekeknél a genotípustól függetlenül hasonló volt az IQ-szint.

Ezen gén-tápanyag interakció vizsgálat eredményei azt sugallják, hogy a zsírsav hipotézis nem lehet túlzott. Dr. Lattka megjegyezte, hogy további vizsgálatokra van szükség és hogy „még távol vagyunk a genotípusokon alapuló táplálkozási ajánlásoktól, de a gén-tápanyag interakció vizsgálatok előrelépést jelentenek ezen az úton.”


Címkék: agy, hal, terhesség, kismama, mentális teljesítmény, kisbaba, fejlődés
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2020 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!