A sebészi beavatkozás nem mindig a legjobb megoldás szűkült veseartériák esetén

A szűkült veseartériától szenvedő betegek számára a gyógyszeres kezelés éppen olyan jó megoldás, mint az, ha a szűkűlt artériát sebészi úton felnyitják és stentet ültetnek be – jelentették nagy-britanniai kutatók.

A krónikus vesebetegségben szenvedő tünetmentes betegek - súlyos magas vérnyomásos betegek – esetében semmilyen előnnyel nem jár, ha kiteszik őket a szűkült artéria sebészi áthidalása kockázatos procedúrájának, vagy ha a szűkült artériában a véráramlást artéria-megnyitással járó sebészi beavatkozással segítik elő.

A magas vérnyomást csökkentő gyógyszerek, a koleszterinszintet csökkentő gyógyszerek – mint pl. a statinok -, az aszpirin, vagy más, vérrögösödést gátló gyógyszerek adásának kombinálása ugyanúgy képes kontroll alatt tartani a kóros állapotot, azonban azok nélkül a kockázatok nélkül, amelyek a sebészi beavatkozásokkal járnak együtt.

A fenti eredményekre vezető kutatás lefolytatásához angol kutatóorvosok 806 embert véletlenszerűen olyan betegek közül választottak ki, akik ateroszklerózisos renovaszkuláris betegségben (veseartéria szűkület) szenvedtek, és végeztek el rajtuk revaszkularizációs (fent említett két sebészeti eljárás) sebészi beavatkozást gyógyszeres terápiával kombinálva, illetve kizárólag gyógyszeres terápiában részesítették őket.

Az ezt követő 5 éves időszakban vizsgálták őket és úgy találták, nincs különbség a csoportok között a vérnyomás kontroll, vagy a vesefunkciók tekintetében. Mindkét csoport betegeinek ugyanannyi darab veséjük volt és ugyanúgy szívproblémáktól is szenvedtek, és közöttük a halálozási arány is hasonló mértékű volt. A vesefunkcióikban sem találtak különbséget. Mindkét csoportban egy év eltelte után a vérnyomásértékek átlagosan 7 Hgmm-rel estek, öt év eltelte után pedig átlagosan 12 Hgmm-rel. Mindkét csoport betegeinek kb. 50 %-a, azaz fele átesett egy komolyabb kardiovaszkuláris eseményen és mindkét csoport betegeinek 40 %-a meghalt.

Azonban azok közül, akik revaszkularizációs sebészi műtéten estek át (veseartéria áthidalás, vagy stent beültetéssel történő tágítás), 23 beteg nagyon súlyos mellékhatásoktól szenvedett. Ezek közül 2 ember meghalt és másik háromnak a lábujjait, vagy a lábszárait kellett amputálni.

Az ateroszklerózisos renovaszkuláris betegség (veseartéria szűkület) legáltalánosabb oka az, hogy a veséket vérrel ellátó ereken belül plakkok épülnek fel, amelyek miatt aztán az artériák később szűkülni kezdenek és merevekké, vagy keményekké válnak. Ez magas vérnyomás kialakulásához és esetenként súlyos vesekárosodáshoz vezethet.

Néhány betegnél azonban előfordulhat, hogy a revaszkularizációs sebészi műtétek számukra előnyökkel járnak, beleértve azokat a betegeket, akik szívelégtelenségben szenvednek és azokat is, akiknek vesefunkciójuk rohamosan rosszabbodik.

Az amerikai Harvard Orvosi Egyetem egyik társprofesszora szerint a veseartéria szűkület, vagy az artériák elkeskenyedése a magas vérnyomás betegségben szenvedő mintegy 25 millió amerikai állampolgár 1-2 %-ánál van jelen. Amerikában évente csaknem 20.000 db vese angioplasztikára, azaz a veseartéria feltárásos sebészi műtétjére kerül sor, amely összességében mintegy 200 millió dolláros költséget jelent az amerikai szövetségi állam számára – és ezek csak 2000. évi adatok voltak, amelyek azóta, 9 év elteltével csak még kedvezőtlenebbek lettek. Ennek ellenére csak nagyon minimális információ áll az orvosok rendelkezésére arról, hogy az angioplasztika beavatkozás jelent-e különbséget a vesefunkciók megőrzése és a vérnyomás kontrollálása szempontjából.

A fenti, legújabb angol kutatás eredménye azt sugallja, hogy nincs különbség. A Harvard Egyetem társprofesszora szerint amíg ők várnak az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet által elvégzendő, CORAL-nak elnevezett kutatásra e témában, aközben minden újonnan érkező információ és bizonyíték – mint a fenti angliai kutatás eredménye is - amellett szól, hogy a betegeket inkább magas vérnyomást csökkentő gyógyszerekkel kezeljék, mintsem ballonos angioplasztikát végezzenek el rajtuk.

Az amerikai orvosok szerint az angliai kutatásokat is azonban fenntartásokkal kell kezelni. Kétkedésük oka az, hogy szerintük azok a betegek, akiket az orvosok belátásuk szerint beválasztottak a 806 ember közé, nem biztos, hogy azok közül kerültek ki, akikről egyébként az orvosok úgy gondolták, hogy számukra az angioplasztika elvégzése előnyökkel járna. Viszont az amerikai orvosok számára is az mindenképpen megfontolandó, hogy - mivel az angioplasztikát kísérő komplikációk aránya magas – azoknál a betegeknél, akiknek a magas vérnyomása kontrollálható, a legjobb, ha először a magas vérnyomást csökkentő gyógyszeres terápiát alkalmazzák, és ezt az angliai kutatási eredmény alátámasztja.



Címkék: veseartéria, sebészet, vese
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2022 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!