A rákos megbetegedések 40 %-a elkerülhető lenne

Az Egyesült Királyságban több mint 100.000, évente újonnan diagnosztizált rákeset tulajdonítható a dohányzás, a helytelen táplálkozás, az alkoholabúzus és az elhízás káros hatásainak és ez a szám 134.000-re emelkedik, ha figyelembe veszünk több mint egy tucat életmódbeli és környezeti rizikófaktort – állítja egy, a „Rák Brit Szakfolyóirata” c. szakkiadványban nemrég megjelent tanulmány.

„Figyelembe véve az összes bizonyítékot, világos, hogy a rákesetek kb. 40 %-át olyan dolgok okozzák, amelyeken képesek vagyunk változtatni.” – állítja Max Parking professzor, az Intézet Queen Mary Londoni Egyetemének epidemiológusa. (Az epidemiológus, a járványtani szakértő feladatkörébe tartozik a különböző lakossági csoportokat, társadalmakat és kultúrákat jellemző betegségek kockázati tényezőinek és mintáinak a tanulmányozása.)

A friss rák- és életmód tanulmány azt mutatja, hogy a dohányzás a legnagyobb veszélyforrásnak számít, a rákbetegségek mintegy 23 %-áért felelős a férfiak és 15.6 %-áért a nők körében. Dr. Parkin professzor szerint nagyon sok ember azt hiszi, hogy a rák kialakulásáért a gének okolhatók, illetve „sorsfüggő”, hogy rákbetegek leszünk-e vagy sem, pedig nem így van.

A kutatók néhány meglepő dologgal is találkoztak:

„Meglepődtünk, hogy a zöldség- és a gyümölcsfogyasztás a férfiaknál mennyire fontos védőeszköz lehetne a rák kialakulásával szemben. A nőknél viszont azon lepődtünk meg, hogy a túlsúlynak károsabb hatása van mint az alkoholnak.” – mondja a professzor.

A professzor és munkatársai megállapították, hogy az évente 158.700 fő férfi rákbetegnél a „top” rizikófaktorok az alábbiak (az esetek száma kerekített szám):

• Dohányzás – 23 %-ban (36.500 eset),

• Zöldség- és gyümölcsfogyasztás hiánya: 6.1 % (9.600 eset),

• Foglalkozási ártalom (pl. azbesztnek való kitettség): 4.9 % (7.800 eset),

• Alkoholfogyasztás: 4.6 % (7.300 eset),

• Túlsúly és elhízottság: 4.1 % (6.500 eset),

• Napfénynek/szoláriumnak való túlzott kitettség: 3.5 % (5.500 eset).

A 155.600 fő, rákkal diagnosztizált nő esetében a vezető kockázati tényezők az alábbiak:

• Dohányzás: 15.6 % (24.300 eset),

• Túlsúly és elhízottság: 6.9 % (10.800 eset),

• Fertőzések (pl. HPV vírus): 3.7 % (5.800 eset),

• Napfénynek/szoláriumnak való túlzott kitettség: 3.6 % (5.600 eset),

• Zöldség- és gyümölcsfogyasztás hiánya: 3.4 % (5.300 eset),

• Alkoholfogyasztás: 3.3 % (5.100 eset).

Mivel a legtöbb rákos betegség kifejlődéséért egynél több kockázati tényező is felelős (pl. a méhnyakrák kialakulása a HPV fertőzéssel és a dohányzással egyaránt összefügg), ha valaki összeadja az egyes faktorokhoz tartozó százalékokat, megállapíthatja, hogy több mint 100 %-os is lehet a kockázat mértéke.

Az Intézet információs igazgatónője, Sara Hiom elmondta a sajtó képviselőinek, hogy a Rákkutató Intézet nem akarja azt, hogy az emberek bűnösnek érezzék magukat, mert néha többet engednek meg maguknak, mint kellene, például Karácsonykor megisznak egy italt és elismeri, igenis nehéz lehet ilyen alkalmakkor az étkezésben és az ivásban mértéket tartani. De ezt is hozzátette: „Nagyon fontos lenne, hogy megértsék az emberek, a hosszú távú életmódbeli változtatások valóban csökkenthetik a rákbetegség kockázatukat.”

Az Intézet egy másik munkatársa, Dr. Harpal Kumar szerint az, hogy valaki egészséges életmódot folytat, önmagában még nem garancia arra, hogy nem lesz rákos, de ez a tanulmány megmutatja, milyen nagy mértékben csökkenthetjük az előfordulás esélyét: „A dohányzás és az alkoholfogyasztás abbahagyása, a kiegyensúlyozott táplálkozás és az egészséges testsúly fenntartása olyan „újévi fogadalom” lehet, amely a jövőben életeket menthet.”