A pesszárium használata segíthet a koraszülések megelőzésében


Az újszülött-kori halálozások vezető oka a koraszülés. A világhírű angol tudományos szakfolyóirat, a „The Lancet” online változatán jelent meg egy olyan spanyol kutatási beszámoló, mely szerint a koraszülések magas kockázatának kitett várandós nők körében – elsősorban azoknál, akiknek rövid a méhnyakuk – jelentős mértékben csökkenthető a koraszülések kockázata azáltal, hogy nőgyógyászuk a második trimeszter során egy biztonságos, alacsony költségű pesszáriumot (méhsapka) helyez fel a méhnyakra.


A méhnyak (cervix) belenyúlik a hüvely hátsó részébe, ahol kívülről tapintható. Alsó harmada a hüvelyben található, ezt a részét méhszájnak nevezik. A méhszáj közepén van a méhnyakcsatorna külső nyílása, amely összeköttetést biztosít a méhűr és a hüvely között. A nyakcsatorna falát mirigyhám borítja, melynek váladéka, az ún. nyákdugó akadályozza meg azt, hogy a hüvelyből a méhüregbe kórokozók jussanak fel. A második trimeszter a várandósság 13-28. hetét jelöli, ebben az időszakban válik a magzatból 33-41 cm hosszúságú, 900-1400 gramm súlyú csecsemő az anyaméhben.

Ez a spanyol kutatás volt az első, amely azt vizsgálta, hogy a pesszárium használatával megelőzhetők-e a koraszülések.

Dr. Elena Carreras, a barcelonai Vall d'Hebron Egyetemi Kórház munkatársa és a kutatás koordinátora az alábbiakat nyilatkozta ezzel kapcsolatban: „Kutatásunk során a koraszülések világszerte magas számának a csökkentése érdekében próbáltunk meg egy biztonságos és gazdaságos módszert (38 Euro/pesszárium) találni, amely lehetővé teheti a koraszülések terhének csökkentését és amely követésre érdemes célnak bizonyulhat. Eredményeink megnyitották az utat a pesszárium használatával kapcsolatos jövőbeni kutatások előtt és egyben reményt nyújtanak arra, hogy a módszer a koraszülések számát és annak következményeit világszerte lényegesen csökkenteni fogja.”

Statisztikai adatok szerint évente világszerte 13 millió édesanya hozza világra újszülöttjét a terhesség 37. hete előtt, ami koraszülésnek számít. A spontán koraszülés az újszülött-kori betegségek és mortalitás (elhalálozás) vezető okának számít és a baba egész életére kiható egészségügyi problémákat okozhat, köztük az alábbiakat:

  • Vakság,

  • Légzési problémák,

  • Tanulási nehézségek,

  • Agyszélhűdés vagy agyi eredetű bénulás, amely a babák izomműködését zavarja meg és a mozgáskoordinációs problémák mellett táplálkozási zavarokat is okozhat.

Az amerikai Orvostudományi Intézet becslései szerint az USA-ban évente mintegy 26 milliárd USD összegű költséget jelentenek a koraszülések és annak ellenére, hogy az orvosok minden erőfeszítést megtesznek a koraszülések számának a csökkentésére, az elmúlt egy évtizedben nem sok előrelépés történt ezen a területen.

A spanyol kutatók csaknem 15.000 fő, 18 és 43 év közötti várandós nőt vontak be az ún. „PECEP” (a spanyol megnevezés rövidítése) kutatásukba Spanyolország öt kórházában, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a rutin, trimeszter-közepi UH vizsgálat során a méhnyakuk hosszúságát megmérjék.

A rövid méhnyak ugyanis a koraszülés egyik legfontosabb rizikófaktorának számít. Minél hosszabb méhnyakat mutat a terhesség 24. hete körül az UH vizsgálat, annál kisebb a 35. hét előtti koraszülés esélye.

A spanyol kutatói team a vizsgálatba bevont résztvevőkből véletlenszerűen (randomizáltan) jelölt ki összesen 385 fő terhes nőt, akiknél a mérési eredmények 25 mm vagy annál rövidebb méhnyak hosszúságot mutattak. Közülük 192 főt jelöltek ki a pesszárium felhelyezésére és további 193 várandós nőt szintén randomizált módon választottak be az ún. expektatív csoportba, vagyis azok közé, akiknél a terhességet pesszárium használata nélkül, természetes módon menedzselték. Mindkét csoportból végül 190-190 fő kismama eredményeit elemezték ki.

A terhesség 34. hete előtt történt spontán koraszülések száma a pesszáriumos csoportban jelentősen kevesebb volt, mint az expektatív menedzselésű csoportban: 12 fő (6 %) versus 51 fő (27 %).

Azok az anyák, akiknek felhelyezték a pesszáriumot, semmilyen komoly mellékhatásról nem számoltak be, sőt, jelentős mértékben csökkent az alacsony születési súlyú babák (2500 gramm alatt) száma és a szepszis (vérmérgezés) előfordulásának az aránya, továbbá az újszülöttek légzési problémái is ritkábbak voltak. A pesszáriumos csoportban lévő nők 95 %-a nyilatkozott pozitívan és ajánlotta másoknak is a beavatkozás igénybevételét.

A vezető kutató, Dr. Maria Goya így magyarázza ezt: „A pesszárium felhelyezése alacsony költséggel járó procedúra, nem invazív, könnyű a kivitelezése és szükség szerint az eltávolítása is.”

A kutatók publikációjukban az alábbi következtetést vonták le: „A pesszárium anyagilag megengedhető, biztonságos és megbízható alternatíva a koraszülések megelőzése szempontjából a veszélyeztetett várandós nők közül megfelelően kiválasztott populáció esetében, akiknél a terhesség 4-6. hónapjában (trimeszter-közép) elvégzik a méhnyak hosszúságának ultrahangos szkenneléssel történő mérését.”

A Pittsburghi Egyetem Orvostudományi Központjának (UPMC) két orvosa, Dr. Steve N. Caritis szülész-nőgyógyász és Dr. Hyagriv Simhan, az Egyetem szülészeti és nőgyógyászati, valamint reprodukciós tudományok fakultásának a társprofesszora, az alábbiakat jegyezték meg a spanyol kutatási eredmény kapcsán:

„Az eredmények.....fokozzák annak újszerű és izgalmas lehetőségét, hogy a kismedencei szervek közötti anatómiai kapcsolat és a szervek teherbírása fontos a terhesség fenntartása szempontjából....Ugyanakkor további, jól megtervezett kutatásokra van még szükség, mielőtt a „méhnyak praecox (korai) érését” mutató nők hatékony kezeléséhez a pesszárium használatát hivatalosan is jóváhagyják.”


Címkék: méhnyak, koraszülés, újszülött koraszülött, pesszárium, méhsapka
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2020 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!