A
kutatást lefolytató orvos ezekre az eredményekre
alapozva feltételezi, hogy az oxytocin hormon a szociális
érzések egy általános kiváltó
okaként működik: ha egy személy asszociációja
pozitív, az oxytocin a pro-szociális viselkedésmintát
támogatja, viszont ha a személy asszociációja
negatív, a hormon megnöveli a negatív érzéseket.
Korábbi
tanulmányok már beszámoltak róla, hogy az
oxytocin hormonnak a pozitív érzésekre pozitív
hatása van. A hormont a szervezet természetes módon
bocsátja ki a nőknél gyermekszülés során,
valamint egy szerelmi kapcsolatban mindkét nem esetében.
Egy kísérlet alanyai, akik szintetikus formában
inhalálták a hormont, az emberbaráti érzések
magasabb fokát mutatták, továbbá
feltételezhetően az oxytocin hormon kulcsszerepet játszik
az emberek közötti kapcsolatok alakulásában
is.
Folytattak
e témában rágcsáló állatokon
is kísérleteket, és a kutatóorvosok akkor
megállapították, hogy ugyanez az oxycotin hormon
az állatok agressziójának magasabb szintjét
is eredményezte. Ezért is határozták el
az Egyetemen, megvizsgálják, vajon emberek esetében
is hatással van-e a hormon a negatív szociális
érzelmekre. Az izraeli Haifa Egyetem jelenlegi kutatásába
56 személyt vontak be. A résztvevők fele a kutatás
első szakaszában a hormon szintetikus változatát
lélegezte be, majd a második szakaszban placebot
(álgyógyszert) kaptak;
a résztvevők másik fele az első szakaszban placebot
kaptak, majd a második szakaszban oxytocin hormont.
Ezek
után minden egyes résztvevőtől az orvosok azt kérték,
hogy játszanak szerencsejátékot egy másik
versenyzővel – aki valójában nem volt más,
mint egy számítógép, de ezt a valódi
játékosok nem tudhatták. Jutalomképpen a
játékban részt vettek három ajtó
közül választhattak egyet és akkora összegű
pénzjutalomban részesültek, amennyi a választott
ajtó mögött el volt rejtve. Esetenként a
résztvevők kevesebb pénzt nyertek, mint a másik
játékos, azaz a számítógép,
de néha többet, így teremtve meg azt a körülményt,
amelyben egy személy az irigység és a
kárörvendés érzéseit kellően
kifejlesztheti magában.
A
vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy azok a
résztvevők, akik az oxytocin hormont belélegezték,
az irigység magasabb szintjét mutatták, amikor
az ellenkező játékos (a számítógép!)
nyert több pénzt és a kárörvendezés
érzését, amikor viszont ők voltak nagyobb
nyerésben. Egy másik érdekes eredmény
volt az is, hogy mihelyst a játéknak vége lett,
a résztvevők között többé nem volt
különbség az érzésekkel kapcsolatosan.
Ez azt jelzi, hogy a negatív érzések kizárólag
a játék időtartama alatt erősödtek és
jelentkeztek.
„A
korábbi, oxytocin hormonnal kapcsolatos kísérletek
eredményeit követően azt kezdtük vizsgálni,
hogy fel tudjuk-e használni a hormont, mint különböző
rendellenes állapotok, így pl. az autizmus lehetséges
gyógyszereként.