Az amerikai Yale Egyetem kutatói által frissen elvégzett agyi képalkotó eszközös vizsgálat azt igazolta, hogy azok az emberek, akik rendszeresen meditálnak, képesek agyuknak azon területeit „kikapcsolni”, amelyek az álmodozással, a szorongással, a skizofréniával és az egyéb pszichiátriai rendellenességekkel vannak összefüggésben.
A gyakorlott meditálók agya láthatóan kevesebb aktivitást mutat azon a területen, amely „default mode network”-ként (rövidítése: DMN), magyarul „alapértelmezett üzemmódú hálózat”-ként ismert és amely nagyban összefügg az énközpontú gondolkodással.
Az agyi DMN az egymással funkcionális és strukturális kapcsolatban álló területek azon hálózata, amelyeknek a nyugalmi állapotban mért aktivitása nagyobb mint a célirányos feladatok végzése közben. Közérthetőbben, azon területek hálózata, melyek akkor aktívak, amikor az egyén nem fókuszál a külvilágra és az agy ún. éber pihenő állapotban van. Ezt a hálózatot a koherens idegsejti oszcilláció (rezgés) 0.1 Hz-nél alacsonyabb mértéke jellemzi. A célorientált aktivitás során a DMN deaktiválódik és egy másik agyi hálózat, az ún. „task-positive network” (TPN), vagyis a „feladat-pozitív hálózat” aktiválódik. Vélemények szerint a DMN a feladat-független introspekcióval (önmegfigyelés, önvizsgálat) vagy az én-vonatkozású gondolatokkal azonos, míg a TPN az akcióval, a cselekvéssel.
A monitorozás alapján a kutatók állítják, hogy az „én” elnyomásán vagy „kihangolásán” (mint pl. a rádióban a zavar kihangolása) keresztül a meditálók egy új DM-ot (alapértelmezett üzemmódot) fejlesztenek ki, amely jóval jelen-központúbb.
A kutatók eredményeikről az amerikai „Tudományok Nemzeti Akadémiájának Közleményei” online változatában számoltak be.
„A meditáció segít megküzdeni számos egészségügyi problémával, egészen a dohányzásról való leszokástól kezdve a rákkal való megküzdésen át a psoriasis (pikkelysömör) kifejlődésének a megakadályozásáig.” – mondta a kutatói team egyik tagja. Kutatásuk során szerettek volna további betekintést nyerni azokba a neurológiai mechanizmusokba, amelyek érintettek lehetnek.
Dr. Judson A. Brewer, a Yale Egyetem segédprofesszora és munkatársai funkcionális MRI készülék (fMRI) szkennelést használtak mind a meditációban kezdő, mind a tapasztalt emberek agyának a megfigyelésére, amint azok éppen a meditáció három különböző formáját gyakorolták.
Megállapították, hogy a gyakorlott meditálók az alkalmazott meditáció típusától függetlenül képesnek tűntek a DMN kikapcsolására, amely a figyelem elvesztéséhez kapcsolódott, valamint az olyan rendellenességek „kikapcsolására”, mint amilyen a figyelemhiánnyal és hiperaktivitással járó zavar (angol rövidítése: ADHD) és a szorongás. Az agynak ezen területe – amely tartalmazza a „középső prefrontális” és a „hátsó cinguláris” agykérget – az Alzheimer-kórra jellemző béta-amiloid fehérje plakkok felszaporodásával van összefüggésben.
A kutatók azt is megállapították, hogy amikor a tapasztalt meditálóknál a DMN aktív volt, akkor az agy egyéb területei, amelyek az önmegfigyeléssel és a kognitív kontrollal függnek össze, egyidejűleg szintén aktívak voltak. Ez azonban a meditációban járatlan embereknél nem így volt.
Ez annak lehet az eredménye, hogy a gyakorlott meditálók állandóan monitorozzák a figyelem elkalandozását és az „én” gondolatok felbukkanását és ezeket elnyomják. Ezek olyan típusú gondolatok, amelyek ha extrémek vagy patológiás formájúak (kórosak), akkor olyan betegségekkel társulnak, mint az autizmus és a skizofrénia.
Az fMRI szkennelés megmutatta, hogy a gyakorlott meditálók agyi tevékenysége mind a meditáció, mind a „csak pihenő” állapot (vagy amikor nem kérték őket arra, hogy valami különöset csináljanak) során ugyanolyan volt.
Így a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a gyakorlott meditálók talán kifejlesztettek egy új „alapértelmezett üzemmódot” (DM), amely sokkal inkább a jelenre, mintsem az „én”-re összpontosít.
„A meditációnak évezredek óta van egy filozófiai és egy „kontemplatív”, elmélkedő központi része: gyakorlóját segíti abban, hogy csak a jelen pillanatra figyeljen, csak arra koncentráljon és kutatásaink igazolták, hogy a meditáció a boldogság fokozott szintjével jár együtt.” – mondta Dr. Brewer a sajtónak, hozzátéve: „Fordítva, a mentális betegségek nagyon sok formájának az 'előszobája' az, ha valaki a saját gondolataiba feledkezik bele és ezek olyan kórállapotok, amelyeket úgy tűnik, hogy a meditáció érint.”
„Ez a friss kutatás szemmel láthatóan feltárt néhány olyan vezérfonalat, amelyek elvezetnek azokhoz a neurális (idegi) mechanizmusokhoz, melyek ezt a folyamatot támasztják alá. Ezek jobb megértése remélhetőleg segít majd nekünk abban, hogy egy sereg betegséget kutassunk.” – foglalta össze Dr. Brewer.
