A meditáció agyra gyakorolt előnyös hatásai

Az amerikai Yale Egyetem kutatói által frissen elvégzett agyi képalkotó eszközös vizsgálat azt igazolta, hogy azok az emberek, akik rendszeresen meditálnak, képesek agyuknak azon területeit „kikapcsolni”, amelyek az álmodozással, a szorongással, a skizofréniával és az egyéb pszichiátriai rendellenességekkel vannak összefüggésben.

A gyakorlott meditálók agya láthatóan kevesebb aktivitást mutat azon a területen, amely „default mode network”-ként (rövidítése: DMN), magyarul „alapértelmezett üzemmódú hálózat”-ként ismert és amely nagyban összefügg az énközpontú gondolkodással.

Az agyi DMN az egymással funkcionális és strukturális kapcsolatban álló területek azon hálózata, amelyeknek a nyugalmi állapotban mért aktivitása nagyobb mint a célirányos feladatok végzése közben. Közérthetőbben, azon területek hálózata, melyek akkor aktívak, amikor az egyén nem fókuszál a külvilágra és az agy ún. éber pihenő állapotban van. Ezt a hálózatot a koherens idegsejti oszcilláció (rezgés) 0.1 Hz-nél alacsonyabb mértéke jellemzi. A célorientált aktivitás során a DMN deaktiválódik és egy másik agyi hálózat, az ún. „task-positive network” (TPN), vagyis a „feladat-pozitív hálózat” aktiválódik. Vélemények szerint a DMN a feladat-független introspekcióval (önmegfigyelés, önvizsgálat) vagy az én-vonatkozású gondolatokkal azonos, míg a TPN az akcióval, a cselekvéssel.

A monitorozás alapján a kutatók állítják, hogy az „én” elnyomásán vagy „kihangolásán” (mint pl. a rádióban a zavar kihangolása) keresztül a meditálók egy új DM-ot (alapértelmezett üzemmódot) fejlesztenek ki, amely jóval jelen-központúbb.

A kutatók eredményeikről az amerikai „Tudományok Nemzeti Akadémiájának Közleményei” online változatában számoltak be.

„A meditáció segít megküzdeni számos egészségügyi problémával, egészen a dohányzásról való leszokástól kezdve a rákkal való megküzdésen át a psoriasis (pikkelysömör) kifejlődésének a megakadályozásáig.” – mondta a kutatói team egyik tagja. Kutatásuk során szerettek volna további betekintést nyerni azokba a neurológiai mechanizmusokba, amelyek érintettek lehetnek.

Dr. Judson A. Brewer, a Yale Egyetem segédprofesszora és munkatársai funkcionális MRI készülék (fMRI) szkennelést használtak mind a meditációban kezdő, mind a tapasztalt emberek agyának a megfigyelésére, amint azok éppen a meditáció három különböző formáját gyakorolták.

Megállapították, hogy a gyakorlott meditálók az alkalmazott meditáció típusától függetlenül képesnek tűntek a DMN kikapcsolására, amely a figyelem elvesztéséhez kapcsolódott, valamint az olyan rendellenességek „kikapcsolására”, mint amilyen a figyelemhiánnyal és hiperaktivitással járó zavar (angol rövidítése: ADHD) és a szorongás. Az agynak ezen területe – amely tartalmazza a „középső prefrontális” és a „hátsó cinguláris” agykérget – az Alzheimer-kórra jellemző béta-amiloid fehérje plakkok felszaporodásával van összefüggésben.

A kutatók azt is megállapították, hogy amikor a tapasztalt meditálóknál a DMN aktív volt, akkor az agy egyéb területei, amelyek az önmegfigyeléssel és a kognitív kontrollal függnek össze, egyidejűleg szintén aktívak voltak. Ez azonban a meditációban járatlan embereknél nem így volt.

Ez annak lehet az eredménye, hogy a gyakorlott meditálók állandóan monitorozzák a figyelem elkalandozását és az „én” gondolatok felbukkanását és ezeket elnyomják. Ezek olyan típusú gondolatok, amelyek ha extrémek vagy patológiás formájúak (kórosak), akkor olyan betegségekkel társulnak, mint az autizmus és a skizofrénia.

Az fMRI szkennelés megmutatta, hogy a gyakorlott meditálók agyi tevékenysége mind a meditáció, mind a „csak pihenő” állapot (vagy amikor nem kérték őket arra, hogy valami különöset csináljanak) során ugyanolyan volt.

Így a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a gyakorlott meditálók talán kifejlesztettek egy új „alapértelmezett üzemmódot” (DM), amely sokkal inkább a jelenre, mintsem az „én”-re összpontosít.

„A meditációnak évezredek óta van egy filozófiai és egy „kontemplatív”, elmélkedő központi része: gyakorlóját segíti abban, hogy csak a jelen pillanatra figyeljen, csak arra koncentráljon és kutatásaink igazolták, hogy a meditáció a boldogság fokozott szintjével jár együtt.” – mondta Dr. Brewer a sajtónak, hozzátéve: „Fordítva, a mentális betegségek nagyon sok formájának az 'előszobája' az, ha valaki a saját gondolataiba feledkezik bele és ezek olyan kórállapotok, amelyeket úgy tűnik, hogy a meditáció érint.”


„Ez a friss kutatás szemmel láthatóan feltárt néhány olyan vezérfonalat, amelyek elvezetnek azokhoz a neurális (idegi) mechanizmusokhoz, melyek ezt a folyamatot támasztják alá. Ezek jobb megértése remélhetőleg segít majd nekünk abban, hogy egy sereg betegséget kutassunk.” – foglalta össze Dr. Brewer.


Címkék: meditáció, agy, pihenés, álmodozás, szorongás, skizofrénia
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2020 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!