A kromoszómák területi újrarendeződése igen gyors a proliferatív sejtciklust elhagyva és a nyugalmi szakaszba áthaladva

A kromoszómák sokkal gyorsabban mozognak, mint azt kezdetben a tudósok gondolták.

Egy friss angliai kutatás – melyet a Brunel Egyetem Rák Genetika és Gyógyszertani Genomika Intézetének kutató munkatársai folytattak le – publikációjában beszámolnak arról, hogyan vándorolnak a kromoszómák a sejtmag körül, amikor a sejtciklus proliferatív, sejtburjánzásra alkalmas szakaszából kilépnek és a nyugalmi szakaszba lépnek át, valamint arról is, hogy milyen váratlanul gyorsnak tűnik az a sebesség, amivel mozognak.
 
(Sejtciklus = A sejtosztódás végétől a következő sejtosztódás végéig tartó időszak, amely alatt a sejtek megduplázzák tömegüket és osztódnak. A sejt kromoszómáinak DNS-molekulái tárolják azt az információt, ami a sejt fehérjéinek felépítéséhez szükséges. A DNS megkettőződése és a sejt osztódásának folyamata teszi lehetővé, hogy ez az információ tovább kerüljön az utódsejtekbe. A DNS-molekuláknak és a hozzájuk kapcsolódó fehérjéknek az együttes állományát kromatinnak nevezik. A kromatinállomány a sejt működésének egyes szakaszaiban jól elkülöníthető, tömör testekké áll össze, ez a megjelenési forma a kromoszóma (görögül: kroma-szín, szóma-test - mivel jól festhetők)).
 
Az Intézet kutatói megpróbálták megérteni, hogy az emberi kromoszómák hogyan foglalnak el különböző területeket a sejtciklus különböző stádiumaiban. Az már korábban is ismert volt, hogy néhány kromoszóma a sejtek nyugalmi szakaszában karakterisztikusan és nem véletlenszerűen rendeződik el, majd egy alternatív elosztódásra vált a sejtnövekedés proliferatív szakasza során és ez a vándorlás akár 36 óráig is eltarthat.

A tudósok eddig úgy gondolták, hogy ez a vándorlás azért szükséges, hogy a kromoszómákat sokkal aktívabb génekkel egy optimális pozícióba rendezze el a transzkripcióhoz (génátíródáshoz). Azonban, ez az új kutatási eredmény azt igazolja, hogy az ellenkező irányba, azaz a proliferációs szakaszból a nyugalmi szakaszba haladva a kromoszomális területi újrarendeződés meglepően gyorsan meg végbe.

„Azt láttuk, hogy a kromoszómák újrarendeződése nagyon gyors volt és 15 percen belül be is fejeződött.” – nyilatkozta a kutatás vezetője. Primer emberi fibroblaszt sejtek nyugalmi szakaszát a vérsavó sejtjeinek „éheztetésével” lehet mesterségesen előidézni. Ezt követően, mind a 22 testi kromoszóma (autoszóma), plusz a két nemi kromoszóma (gonoszóma) területi elhelyezkedésének feltérképezéséhez 2D-FISH képalkotó elemzést használva, a gyors kromoszóma vándorlás egy lehetséges mechanizmusát fedezték fel.

Tudván, hogy a mitózis fázisában (mitózis: a sejt két leánysejtet képez osztódással) a kromoszómák vándorlásában az aktin és a miozin szálak (két fehérje, melyek felelősek a sejteken belüli mozgásokért és alakváltozásokért) is részt vesznek, a kutatók megakadályozták e két fehérje polimerizációját, kémiai reakcióját és ez elég volt ahhoz, hogy a kromoszómák mozdulatlanok maradjanak.

„Ezek az adatok arra utalnak, hogy a gyors kromoszóma vándorlás, amellyel a növekedési faktorok eltávolítására válaszolnak, egy energia-vezérelt eljárás következménye, amelybe nukleáris aktin is bevonódik: a miozin motorfunkció.” – magyarázta az egyik kutató. „A további munka, melynek során bevontunk olyan sejteket is, amelyeket siRNS-val (kis interferáló ribonukleinsavval) transzfektáltunk (mikroinjektálás módszerével juttattak siRNS-t a sejtekbe) annak érdekében, hogy blokkoljuk a nukleáris miozin 1béta transzkripciót, azt fedte fel, hogy a fehérje ezen formája a legvalószínűbb jelölt arra, hogy jelentős mértékben részt vegyen a kromoszomális területi újrarendeződésben.”


Címkék: kromoszóma, sejtmag, sejtciklus, DNS
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2020 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!