A kártalanítás versus a bocsánatkérés szerepe a megbocsátásban


Az emberek nagyobb valószínűséggel tanúsítanak megbocsátó magatartást, ha kártalanításban részesülnek, de arra még hajlamosabbak, hogy azt mondják, megbocsátanak valakinek, ha az bocsánatot kér tőlük – állítják az egyik vezető texasi (USA) keresztény egyetem, a Baylor Egyetem kutatói a „Pozitív Pszichológia Szakfolyóirata” c. szaklapban megjelent cikkükben.


„A kutatás aláhúzta mind a kárpótlás, mind a bocsánatkérés és a megbocsátás multiplex mérőeszközei használatának a fontosságát, beleértve a magatartást.” – mondja Dr. Jo-Ann Tsang, a Baylor Egyetem Művészeti és Tudományos Főiskolája pszichológia és idegtudományok társprofesszor asszonya.

„Annak egyik oka, hogy magatartási (viselkedési) mérőeszközöket használunk, az, hogy az egyének a saját maguk által készített jelentésekben hajlamosabbak jobb színben feltüntetni önmagukat, bár nem feltétlenül arról van szó, hogy hazudni akarnak.” – mondja Dr. Tsang. „És az is lehetséges, hogy a „megbocsátok neked” kijelentés mögött tudatosabb érzések húzódnak meg, amennyiben a megbántó fél bocsánatot kért.”

A kutatásba 136 fő egyetemistát vontak be, akiket a kísérlet során egyénileg helyeztek el fülkékben és azt mondták nekik, hogy kapnak egy 50 USD értékű ajándékutalványra jogosító sorsjegyet három fordulóban, fordulónként 10 sorsjegyet, amelyet egy résztvevő és egy ismeretlen „partner” között kell szétosztani. Azt is mondták nekik, hogy előfordulhat, hogy a partnertől egy „rövid bocsánatkérő levelet” kapnak.

Az első fordulóban a résztvevők csak kettőt kaptak a 10 db sorsjegyből, amely köztük és a partnereik között oszlott meg (1-1 darab). A második fordulóban már csak 9 db sorsjegyet kaptak. Egyes résztvevőknek azt mondták, hogy az elosztást a partnereik végezték, míg másoknak azt, hogy az elosztás véletlenszerűen történt.

Egyes résztvevők a második fordulóban bocsánatkérő levelet kaptak a partnereiktől, amiben ez állt: „Sajnálom az első fordulót. Elragadtattam magam és most nagyon rosszul érzem magam amiatt, hogy ezt megtettem.” Más résztvevők szintén a második fordulóban sorsjegyeket kaptak vissza a partnereiktől, mégpedig kárpótlás gyanánt. Az utolsó fordulóban a résztvevők esély kaptak arra, hogy ők maguk intézzék a sorsjegyek szétosztását.

A kutatók megvizsgálták a bocsánatkérés, a kárpótlás, az empátia és a megbocsátás közötti összefüggéseket, a megbocsátást két módon mérve: Egyrészt a viselkedésen keresztül – vagyis hogy a harmadik fordulóban hány darab sorsjegyet adtak a résztvevők a partnereiknek; másrészt egy kérdőívre adott válaszok alapján – a résztvevők saját maguk mondták el, milyen fokban értékelték saját motiváltságukat a megbocsátásra.

A kutatók azt írták, hogy „a jóvátétel megkönnyíti a megbocsátást, de az összes jóvátétel sem képes kompenzálni a bántásokat.” A bocsánatkérés szükséges lehet a kár teljes mértékű helyrehozatalához, de előfordulhat „csendes megbocsátás” is, míg a kárpótlás bocsánatkérés nélkül egyfajta „hamis megbocsátáshoz” vezethet, amelyben a bántó felet ugyan jobban kezelik, de nem feltétlenül bocsátanak meg nekik.

„Az eredmények azt mutatják, hogy ha a vétkesek az áldozataiktól mind pszichológiailag, mind személyesen bocsánatot kérnek, akkor is párosítaniuk kell a bocsánatkérésüket kárpótlással.” – írták a kutatók. „A cselekvések és a szavak összehangoltan látszólag a leghangosabban beszélnek.”


Címkék: bocsánatkérés, megbocsátás, harag, pszichológia
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2021 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!