A hőség különösen a gyerekekre nézve veszélyes!

Dr. Jerold Stirling, a Chicagói Loyola Egyetem Stritch Orvostudományi Iskolája gyermekgyógyászati osztályának az elnöke a fentieket így magyarázza: „A kisgyermekek szervezete nem úgy akklimatizálódik a hőséghez, mint a felnőtteké. Ők nem tudnak olyan hatékonyan izzadni. Szervezetük jóval több forróságot nyel el, mivel egyrészt a testük kisebb a felnőttekénél, másrészt a testtömegükhöz (súlyukhoz) viszonyítva a testük felszíni területe (BSA) nagyobb arányú.

A „test felszíni területe” rövidítve a BSA, amely a szokásos Mosteller formula segítségével számolva, egy 12 éves fiúgyermek átlagos 45 kg-os súlyát és 145 cm-es magasságát figyelembe véve 1,3463 nm, míg ugyanez a BSA egy felnőtt férfi esetében (90 kg, 180 cm) 2,1213 nm. Ha a BSA mutatót a testtömeghez (kg) viszonyítjuk, akkor a gyermek esetében nagyobb arány jön ki : 2.99 vs. 2.36 (%-ban számolva).

Dr. Stirling szerint létfontosságú, hogy a gyermekek felügyelete – függetlenül attól, hogy hány évesek vagy hol tartózkodnak – megoldott legyen, amikor a külső hőmérséklet az extrém szinteket közelíti. Véleménye szerint a legnagyobb veszélynek akkor teszik ki a szülők a gyermekeiket, amikor egy forró napon a kocsiban hagyják őket.

„A gyermek korától függetlenül ez rendkívül veszélyes, adott esetben halálos kimenetű is lehet. Még akkor is veszélyes, ha valaki csak rövid időtartamra hagyja a gyermeket a kocsiban, illetve ha a kocsi ablakait lehúzza. A kocsi belsejében ugyanis jó néhány fokkal magasabb a hőfok mint a szabadban és így a gyermek a hőguta (hő-stroke) vagy a hő okozta kimerülés nagyobb kockázatának van kitéve. A gyermekek rendszerint jól érzik magukat a szabadban. Belefeledkezhetnek abba, amit csinálnak és elfelejtenek szünetet tartani. Ha ilyenkor közvetlenül a napon játszanak vagy tartózkodnak, még a testük figyelmeztető jelzéseire sem figyelnek oda.” – magyarázza a doktor.

Bár nagyon fontos, hogy a szülők ösztönözzék a gyermekeiket a fizikai aktivitásra, biztosítaniuk kell azt is, hogy mielőtt a gyermekek a szabadba mennek játszani, megfelelően hidratáltak legyenek, valamint játék közben többször fogyasszanak folyadékot és ne feledkezzenek el arról sem, hogy néha tartsanak szünetet és ilyenkor vonuljanak félre a hűvösbe.

Dr. Stirling magyarázata szerint „a szülőknek arra kell biztatniuk a gyerekeket, hogy olyan gyakran tartsanak szünetet a játék közben, amilyen gyakran csak lehetséges és ilyenkor menjenek be a házba vagy pihenjenek árnyékban. Komolyabb testmozgással járó játék esetén 20 percenként igyanak meg a gyerekek legalább 2,5 dl (1/4 liter) folyadékot. A szünetek közbeiktatása rehidratálási céllal még akkor is létfontosságú, ha a gyermekek uszodában (strandon) vannak.”

„Az uszoda (strand) hideg vize ugyan hűvösen tartja a gyerekek testét, de nem pótolja a meleg miatt elvesztett folyadékot. Figyeljenek oda a szülők, hogy a gyerek kijöjjön a vízből és fogyasszon valamilyen folyadékot - lehetőleg tiszta vizet - és egyúttal ilyenkor ismételten kenjék be a bőrüket napkrémmel. Az ún. energiaitalokra csak abban az esetben van szükség, ha a gyermek fizikailag több mint 60 percen át nagyon aktív tevékenységet végez. A tiszta víz fogyasztása a folyadékpótlás legjobb módja. Figyeljenek tehát a szülők arra, hogy mivel pótolják gyermekeik az elvesztett folyadékot. Az olyan üdítőitalok, amelyek tartalmazzák az ún. három „Cs”-t (angolul külön C és s), azaz a kalóriákat, a koffeint és a szénsavat, nem éppen a legjobb eszközei a rehidratálásnak.” – mondja a doktor.

A hőkimerülés leggyakoribb tünetei és jelei az alábbiak:

• Szeszélyes viselkedés,
• Kimerültség,
• Fejfájás,
• Izomgörcsök,
• Hányinger,
• Erős szomjúság/kiszáradt torok,
• Hányás.

A szülőknek a csecsemők és a kisgyermekek vizeletürítésére is oda kell figyelniük. A sötét sárgás vizelet rendszerint arra utal, hogy a gyermek ki van száradva.

„Csecsemők esetében a szülőknek nyáron a gyakran előforduló köleshimlőre (latinul: miliaria rubra), más néven hőkiütésre is oda kell figyelniük. Ez olyan kórállapot, amelyben a verejtékmirigy-vezeték kijáratának az elzáródása következtében az izzadság az epidermis (felhám) mélyebb rétegeibe szivárog be, ahol lokális gyulladásos reakciót provokál és így kialakul a bőrvörösség és a hólyagszerű léziók. Legfőbb tünetei az alábbiak: álmosság, apró vörös kiütések (papulák), melyek viszkető vagy szúró érzést okozhatnak a babáknak, jele pedig a kitágult pupilla lehet. A kiütések a test különböző területein megjelenhetnek, leggyakrabban az arcon, a nyakon, az emlők és a herék alatt. A hőkiütés esetenként együtt járhat a folliculitis-szel, amely a hajtüszők elzáródása következtében kialakuló gyulladás a fejbőrön. Annak ellenére, hogy a hőkiütés látványa nem kellemes, a legjobb dolog, amit a szülők tehetnek, az, hogy a baba bőrét szárazon tartják, így az izzadság jóval könnyebben el tud párologni, továbbá odafigyelnek arra, hogy a kicsin könnyű, szellős és nem a kiütéses bőrt nem irritáló ruházat (pl. selyeming) legyen.” – magyarázza Dr. Stirling.

A könnyű, laza és világos színű ruházat viselése alapvető fontosságú bármely korú gyermek esetében, mert hűti a szervezetét.

Ha a szülő arra gyanakszik, hogy gyermeknél a meleg okozta betegség tünetei állnak fenn, a következőket kell tennie:

• Győződjön meg róla, hogy a gyermek hideg vizet iszik.
• Vigye be hűvös, árnyékos helyre.
• Helyezzen a gyermek testére vizes törülközőket.
• Szükség esetén itasson a gyermekkel energiaitalt.
• Úgy ültesse le a gyermeket, hogy a lábai a szív vonala fölé emelkedjenek.
• Ha a tünetek állandósulnak, hívjon mentőt (Magyarországon 104-es a hívószám) és kérjen orvosi segítséget.

A hőguta alatt a test hőmérséklete akár 40° Celsius fölé is emelkedhet – ez életveszélyes helyzet! A hőguta jele lehet még az eszméletvesztés (ájulás), amikor szintén azonnali orvosi segítségre van szükség. Az ájulás egy perifériás vérkeringési zavar, amely elsősorban az agyat érinti. Ilyenkor a szülő legfontosabb teendői az alábbiak:

• Fektesse a gyermeket stabil oldal helyzetbe. Közelebb eső kezét derékszögbe hajlítsa be a feje mellett. Ezt követően a gyermek másik kezét helyezze annak arcához és az ugyanazon az oldalon lévő lábát térdénél megemelve fordítsa maga felé a testet.
• Ha már stabil oldalfekvő helyzetben van a gyermek, akkor előbb szegje hátra a fejét, hogy a szájnyílás kissé lefelé irányuljon, ezzel tudja biztosítani a szabad légutakat. Ezt követően a felül lévő, behajlított lábának a padlóra helyezésével stabilizálja a gyermek oldalt fekvő helyzetét.
• Mivel az ájult gyermek létfontosságú reflexei hiányoznak (nyelési, köhögési stb.) és a nyelv izomtónusa megszűnik, a szülőnek kell biztosítani az esetlegesen a szájüregben lévő idegen anyag (hányadék, nyál, ételmaradék, vér stb.) időnkénti eltávolítását, amíg a mentők ki nem érkeznek a helyszínre.
• Szólítsa meg, kiáltson rá a gyermekre és határozottan rázza meg. Az ájult gyermek is reagálhat az ingerekre, például válaszolhat, kinyithatja a szemét.
• Végül vizsgálja meg a szülő, hogy a gyermek életfunkciói folyamatosan megtartottak-e. A gyermek fejét óvatosan hátrahajtva fülét tegye az orra elé, hogy a levegő áramlását érzékelhesse és közben figyelje a mellkasának a mozgását is.

A mentők kiérkezésük után szakszerű ellátásban fogják részesíteni a gyermeket, szükség esetén megfigyelésre kórházba szállíthatják.