A hasnyálmirigy, ahogyan eddig még nem láthattuk – finomított Optikai Projekció Tomográf (OPT)


A svéd Umeå Egyetem professzora, Dr. Ulf Ahlgren és munkatársai a világ egyik vezető kutatói teamjének számítanak az Optikai Projekció Tomográf (OPT) fejlesztésében. E képalkotó technológia segítségével a svéd kutatók leírták annak aspektusait, hogyan fejlődik a hasnyálmirigy az embrionális fejlődés szakaszában és hogyan oszlanak el a felnőtt szervben az ún. Langerhans-szigetek. Ezek a kutatási eredmények a diabétesz (cukorbetegség) modellező rendszerének interpretációjához rendkívül fontosak.


Az Umeå Egyetem kutatói az OPT képalkotó technológia új módszereiről számoltak be a neves „IEEE Orvosi Képalkotás Tranzakciók” szakfolyóiratban. Ezen új módszerek felhasználásával a kutatók a fejlődési biológia terén és a hasnyálmirigy felnőtt szerkezetével kapcsolatosan új felfedezéseket tettek. Ezekről a felfedezésekről pedig a „PloS ONE” és az „Islets” c. tudományos szakfolyóiratok számoltak be.

Az OPT a szövetmintákban a gének és a fehérje expresszió három dimenziós vizualizációjának egy technikája. Maga az OPT technológia, amely nagy mértékben hasonlít az orvosi computer tomográfhoz (CT), röntgensugarak helyett közönséges fényt használ és napjainkban az olyan alap kutatási területeken, mint a fejlődésbiológia, a növény biológia és a patológia, sokkal gyakrabban használják, mint az egyéb képalkotó eszközöket. Az OPT-ot, amelynek használata eredetileg kis preparációk elemzésére korlátozódott, előbb az Umeå Egyetem tudósai finomították (javították a minőségét) annak érdekében, hogy olyan teljes szerveket is képesek legyenek vele elemezni, mint amilyenek a különböző rágcsáló modellrendszerekből származó hasnyálmirigyek, azért, hogy megértsék a cukorbetegséget.

Az „IEEE” szakfolyóiratban publikált friss kutatási beszámolóban a svéd tudósok leírnak egy computer-alapú technikát, amelyet az OPT képalkotási folyamatában meglévő képtorzítás korrigálásához használnak. Az újonnan kifejlesztett módszerek általánosságban járulnak hozzá a megnövekedett mennyiségi és vizuális OPT elemzésekhez, amelyeket különböző szövettípusoknál végeznek, azáltal, hogy a képalkotó eszköz apró és gyengén megvilágított tárgyakkal kapcsolatos szenzitivitását növelték meg, illetve a szövetben megfestett sejtek sokkal pontosabb reprodukcióját tették lehetővé.
 
Az újonnan kifejlesztett módszerek használatával a tudósok a fejlődési biológia és a hasnyálmirigy szerkezet új kutatási eredményeit képesek prezentálni. A hasnyálmirigy tartalmazza az ún. Langerhans-szigeteket, amelyet az inzulin hormont termelik. A megszakadt inzulintermelés és/vagy annak a képességnek a megszakadása, hogy az emberi szervezet sejtjei válaszolni tudnak az inzulinjelekre, vezethetnek el a cukorbetegség kialakulásához.

Az egyik kutatási publikációban – amely a „PloS ONE”-ban jelent meg – a svéd tudósok leírják az ún. „hasnyálmirigy gastricus lebeny” kialakulása fejlődésbiológiai feltételeit az embrióban. Eddig a hasnyálmirigy ezen részének fejlődését még nem írták le részleteiben. Az Umeå Egyetem tudósai azonban rájöttek arra, hogy a hasnyálmirigy ezen részének kifejlődése a közeli lép normál fejlődésétől függ.

Egy másik kutatási beszámolóban pedig („Islets” szakfolyóirat) azt mutatják be, hogy a hasnyálmirigyben az inzulintermelő szigetek sokkal nagyobb számban találhatók és jelentősen egyenlőtlenebbül oszlanak el, mint azt korábban gondolták. Például, a hasnyálmirigy gastricus lebenye relatíve sokkal több Langerhans-szigetet tartalmaz, mint a szerv többi része.

Együttesen nézve az eredményeket, ezek a kutatások olyan információkkal szolgálnak, amelyek igen jelentősen segítik elő annak értékelését, hogy az örökletes és a környezeti tényezők hogyan érintik a különböző, cukorbetegség vizsgálatához felhasznált rágcsáló állatmodell rendszerekben az inzulintermelő sejtek számát.


Címkék: hasnyálmirigy, OPT, képalkotás, Optikai Projekció Tomográf, inzulin, cukorbetegség
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2020 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!