„Az a technikai eljárás, melynek során eltávolítják a nők petefészkének egy részét, évtizedeken át lefagyasztva tárolják, majd transzplantálják (átültetik) azokat, hatékony módon képes „jegelni” a menopauzát, vagyis az utolsó szabályos havi vérzés bekövetkezésének az időpontját kitolni. Kizárólag a gyermek kihordásának fizikai képtelensége lehet az, amely megakadályozza a nőket abban, hogy anyává váljanak és ez azt jelenti, hogy többé nem kell a biológiai órájukra gondolni.” – mondják az orvosok.
Az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság (angol rövidítése: ESHRE) Isztambulban (Törökország) július elején tartott éves találkozóján számoltak be az orvosok arról, hogy eddig 28 gyermek született olyan meddő nőktől, akiknél petefészek-szövet transzplantációt hajtottak végre és a gyermekek többsége természetes módon fogant, IVF (kémcsőben történő mestersége megtermékenyítés) vagy a megtermékenyülést elősegítő gyógyszerek igénybevétele nélkül.
Dr. Sherman Silber amerikai sebész, aki egy St. Louis városbeli (Missouri Állam) kórházban eddig 11 ilyen transzplantációban vett részt, az alábbiakat mondja: „Egy nőnek, aki ma születik, 50 %-os esélye van arra, hogy 100 évig éljen. Ez azt jelenti, hogy ezek a nők az életük felét a poszt-menopauza időszakában élik le. Lehetőség van arra, hogy egy nőtől fiatal korában a petefészek egy részét (beültetésre alkalmas graft) eltávolítsák, majd a menopauza időszakához közeledve megtörténjen az első petefészek-szövet csere. Ezt követően évtizedenként lehet egy „szelet” szövetet visszahelyezni az idősebb hölgyek petefészkébe. Lesznek olyan nők, akik továbbra is szeretnének átesni a menopauzán, míg mások egyáltalán nem.”
A tudósok szerint az ilyen kezelésnek egészségügyi előnyei is lehetnek, azáltal, hogy ezek a nők elkerülik az osteoporosis (csontritkulás) és a szívbetegség megnövekedett kockázatát, amely egyébként a menopauzához köthető. A tudósok azonban elismerték azt is, hogy a módszer következtében növekedhet az emlő- és a méhtestrák kockázata.
Dr. Silber szerint azok a nők, akiknél 8 évvel korábban végezték el az első petefészek-szövet transzplantációt, még mindig termékenyek, ez pedig azt mutatja, hogy a technika mögött álló tudomány igen robusztus.
Az egyik ilyen átültetett petefészek-szövet – amelyet egy 38 éves nő szervezetéből nyertek és az egypetéjű ikertestvérébe transzplantálták – már hét éve működik kifogástalanul. Ez idő alatt a recipiens (a graftot befogadó beteg) két egészséges fiú és egy kislány gyermeknek adott életet, mégpedig IVF nélkül és 45 éves volt, amikor az utolsó babával teherbe esett.
Kezdetben az orvosok úgy vélték, hogy az átültetett petefészek-szövet mindössze néhány hónapig, legfeljebb néhány évig lesz működőképes és így a recipiens nők fogamzási esélye is rövid lesz. Dr. Silber azonban azt mondja, hogy ezeket a kezdeti reményeket már rég túlhaladta a gyakorlat.
Belgiumban egy nő úgy adott életet a gyermekének, hogy előtte a szervezetébe beültetett petefészek-szövet egy évtizeden keresztül volt lefagyasztva – ezt nevezik krioprezervációnak. Olaszországban egy nő nemrég adott egy egészséges kislánynak életet, miután előtte a petefészek graftot hét éven keresztül tárolták lefagyasztva.
Dr. Silber így nyilatkozik: „Ez rendkívül fantasztikus. Mi, orvosok egyáltalán nem hittünk abban, hogy egy darab petefészek-szövet ilyen hosszú ideig életképes maradhat lefagyasztva. Mára azonban a petefészek-szövet szeleteket akár évtizedekig is meg tudjuk őrizni lefagyasztva és csak akkor „engedjük fel” azokat, amikor éppen a replantáció (visszaültetés) előtt állunk. Így ezek éppolyan hatékonyak, mint az említett egypetéjű ikerpár között történt friss graft átültetés. A krioprezervált szövet nem öregszik – éppen ezért hatékonyan állítja meg a nők biológiai óráját. Dr. Silber egyik betege nemrég szült úgy, hogy előtte a szervezetébe visszaültetett petefészek-szövet szelet 12 éven át volt lefagyasztva.
Az amerikai Dr. Silber és európai kollégái az eredményeiket az ESHRE éves találkozóján prezentálták, többek között ezt írva: „Minden modern nő foglalkozik azzal a témával, amit hagyományosan „biológiai órának” nevezünk, mivel aggódnak amiatt, hogy akkor essenek teherbe, amikor már megalapozták a karrierjüket és az anyagi biztonságukat és/vagy házasságot kötöttek.”
„A legtöbb gyógyult rákbetegünk – akiknek petefészek-szöveteit fiatal korban, még a betegség kifejlődése előtt lefagyasztottuk – majdhogynem hálás azért, hogy rákos lett, mivel egyébként ugyanazt a félelmet osztanák meg, ami az összes modern nőt jellemzi a saját biológiai órájukkal kapcsolatosan.” – véli Dr. Silber.
Az első ilyen operációra 2003-ban Belgiumban került sor és sikeres szüléshez vezetett egy évvel később. A Hodgkin's limfómás beteg petefészkéből szövetcsíkokat távolítottak el még a kemoterápiás kezelés előtt, majd visszaültették azokat, miután a nő már teljes mértékben felépült a rákbetegségből.
2008-ban a londoni „The Daily Telegraph” c. újság közzétette, hogy Susanne Butscher, aki a világon először teljes petefészek transzplantáción esett át, melyet az ikertestvéréből vettek ki, gyermeknek adott életet. Dr. Silber végezte el 2007-ben az operációt, mivel az akkor 39 éves Mrs. Butschernél korai menopauza lépett fel. A nők többsége azután esett át a transzplantáción, hogy előbb rákbetegséggel kezelték őket, de az orvosok úgy vélték, itt az idő, hogy másokra is kiterjesszék ezt az eljárási módszert.
Dr. Gianluca Gennarelli nőgyógyász részt vett az olasz operációban. Véleménye szerint idővel nemcsak rákbetegségen átesett, de más kórképekben szenvedő nők számára is lehetővé kell tenni a petefészek-szövet transzplantációt, beleértve azokat a nőket is, akiknél a korai menopauza jelentkezik.
„A 21. században nagyon sok nő inkább a 30-as életévei végén vállal gyermeket, mintsem 18 éves kora körül. Ha azonban az ilyen nők édesanyjánál 40 éves kor előtt bekövetkezett a menopauza, akkor igen nehézzé válhat a gyermekszülés.” – magyarázza Dr. Gennarelli.
Dr. Tim Hillard nőgyógyász és a Brit Menopauza Társaság igazgatósági tagja az alábbiakat mondja: „Mindezek izgalmas fejlemények a meddőségi kezelés terén, azonban jóval több adatra lenne szükség, mielőtt még a menopauza kérdéskörével is foglalkoznánk. Nagyon óvatosan kell megteremtenünk az egyensúlyt, figyelembe kell vennünk a hosszabb ideig tartó ösztrogén keringéssel együtt járó (a grafttal felfrissített petefészek hosszabb ideig termel hormonokat, köztük elsősorban ösztrogént, progeszteront és androgén hormonokat, melyek a vérben cirkulálnak) magasabb emlő- és méhtestrák kockázatot, szemben a menopauzát jellemző magasabb szívbetegség, csontritkulás és demencia kockázattal.”
Dr. Hillard végezetül megjegyezte: „A technika elvileg alternatívaként is használható a hormonpótló terápiával (HRT) szemben.”
