A gyermekkori traumán átesett lányok körében gyakoribb a dohányzás


Egy friss amerikai kutatás szerint, melynek eredményeit nemrég tették közzé az „Anyag-abúzus, Kezelés, Prevenció és Politika” (SATPP) c. angol online szakfolyóiratban, azok a lányok, akik gyermekkorukban valamilyen traumán estek át, jóval nagyobb valószínűséggel dohányoznak életük későbbi szakaszában.


Az olyan „káros gyermekkori tapasztalatok” (angol rövidítése: ACEs), mint az érzelmi, fizikai és szexuális abúzus, továbbá a szülők általi elhanyagolás, a diszfunkcionális családi otthonban történő felnövekedés az emberek nagyobb részét érinti. Továbbá azoknál, akik gyermekkorukban ki voltak téve a „káros gyermekkori tapasztalatok”-nak, könnyebben fejlődhetnek ki felnőttkorban egészségtelen megküzdési magatartásmódok.

A kutatók 7.000 fő, felnőtt ember körében végeztek felmérést, melynek alapján megállapították, hogy a résztvevők több mint 60 %-a számolt be arról, hogy gyermekkora során legalább egy „káros gyermekkori tapasztalat” érte. A kutatók azt tűzték ki célul, hogy meghatározzák a pszichológiai distressz (negatív stressz) hatásait, valamint a káros gyermekkori tapasztalatok és a jelenlegi felnőttkori dohányzás közötti összefüggést.

A kutatók megállapították, hogy azok a nők, akik gyermekkorukban fizikai vagy érzelmi abúzust (durva bánásmód, nemi erőszak, szóbeli becsmérlés stb.) szenvedtek el, 1.4-szer nagyobb arányban dohányoztak, mint azok, akik nem estek át ilyen negatív élményen. Továbbá az is jellemző volt, hogy azok a nők, akiknek gyermekkorában az egyik szülő börtönben ült, 50 %-kal nagyobb valószínűséggel dohányoztak.

Dr. Tara W. Strine magyarázata szerint – az amerikai szövetségi szerv, a Betegség Ellenőrző és Megelőző Központ munkatársa, aki a kutatást vezette -, a pszichológiai distressz megnöveli mindkét nem esetében annak az esélyét, hogy életük későbbi szakaszában dohányozni fognak.

A „közegészségügy mestere” fokozattal rendelkező doktornő szerint: „Mivel a káros gyermekkori tapasztalatok mind a nők, mind a férfiak esetében fokozzák a pszichológiai distressz kockázatát, intuitívnak tűnt, hogy az a személy, aki ACE-t élt át gyermekkorában, jóval nagyobb valószínűséggel fog dohányozni. Vizsgálatunkban azonban az ACEs csak a nők körében növelte a dohányzás kockázatát. Figyelembe véve ezt a kutatási eredményt, feltételezzük, hogy a gyermekkori traumát megtapasztalt férfiak eltérő megküzdési mechanizmusokkal bírnak, mint a hasonló traumákon átesett nők.

Eredményeink azt mutatják, hogy a nők körében az a háttérben meghúzódó mechanizmus, amely a káros gyermekkori tapasztalatokat a felnőttkori dohányzáshoz köti, a pszichológiai distressz, különösen azok körében, akik gyermekként érzelmi vagy fizikai abúzust, esetleg fizikai elhanyagolást szenvedtek el. (Fizikai elhanyagolás meghatározása:az alapvető fizikai szükségletek, a higiénés feltételek hiánya, a gyermekek védelmének a tudatos elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek vannak kitéve.)

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a jelenlegi dohányzás ellenes kampányok és stratégiák szempontjából előnyökkel jár, ha megértjük a gyermekkori trauma és az azt követő pszichológiai distressz közötti potenciális kapcsolat dohányzás szerepére gyakorolt hatását, különösen a nők körében.”


Címkék: gyermekkor, trauma, distressz, dohányzás, cigaretta, tüdő
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2020 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!