A festményeken jelentősen nőttek a tányérméretek, az ételadagok és a kenyér mérete

Amerikai szakértők több, mint 50 db „Utolsó vacsora” témájú festmény elemzésével igazolták, hogy a művészet a valódi életet imitálja, legalábbis abban, hogy az elmúlt 1000 év során a Jézus Krisztus és apostolai elé helyezett ételadagok mennyisége növekedett.

A kutatási munkát a New York-i Cornell Egyetem egyik professzora, Brian Wansink, és egyben az Egyetem Étel és Márka Laboratóriumának igazgatója, valamint testvére, a virginiai Wesleyánus (Metodista) Főiskola vallástudományi professzora folytatta le, munkájukat online publikálták az amerikai „Elhízás Nemzetközi Magazinja” elnevezésű honlapon.

A Cornell Egyetem marketing és alkalmazott közgazdaságtan professzora az alábbiakat nyilatkozta a sajtónak: „Az Utolsó Vacsora 52 leghíresebb festményei közül – az „Utolsó Vacsora, 2000” c. könyv alapján - válogattunk és elemeztük az előételek, a kenyér és a tányérok méretét, a festményeken ábrázolt átlagos fej átlagos méretéhez viszonyítva.”

A kutatási munkában a két professzor CAD-CAM (kompjuter támogatta tervező technológia) programot használt a festmények szkenneléséhez és elforgatásához, így tudták megmérni az ételek, a tányérok és az ábrázolt fejek nagyságát, és a festményeken található tájolásuktól függetlenül képesek voltak azokat egymással relatíve összehasonlítani. Feltételezték, hogy az átlagos kenyérszélesség a duplája az ábrázolt átlagos apostolfej szélességének.

Az eredmények azt igazolták, hogy a különböző ételek relatív méretei az elmúlt 1000 év során lineáris módon (egyenes arányban) növekedtek, az alábbiak szerint:

  • Az előétel (a hal és a pecsenye között) mérete 69 %-kal,

  • A kenyér mérete 23 %-kal,

  • A tányérok mérete pedig 66 %-kal növekedett.

Wansink professzor, aki könyvet írt az alábbi témában és címmel: „Gondtalan evés: Miért eszünk többet, mint amennyit gondolunk?” (Eredeti angol címe: „Mindless Eating: Why We Eat More Than We Think”), elmondta, hogy a kutatásuk megállapításai azt igazolják, hogy a nagyobb tányérokon történő nagyobb adag ételek felszolgálása, amiről az orvosok úgy gondolják, hogy az embereket a túlevésre ösztönzi, az elmúlt 1000 év során fokozatosan történt meg.
 
A professzor véleménye szerint az elmúlt 1000 év tanúja volt a különböző élelmiszerek termelésében, hozzáférhetőségében, biztonságában, bőségében és megvásárolhatóságában történt drámai növekedésnek. Mivel a művészet a való életet imitálja, ezek a változások a történelem leghíresebb vacsoráit megjelenítő festményeken is visszatükröződnek.

Wansink professzor vallástudománnyal foglalkozó testvére – aki egyben felszentelt presbiteriánus lelkész is – a BBC-nek adott nyilatkozatában úgy vélte, nincsenek vallási okai annak, hogy az ételek adagjai miért váltak nagyobbakká, ez lehet annak a következménye, hogy a termények (pl. a gabona) nagysága valóban megnövekedett, de annak is, hogy az emberek sokkal érdeklődőbbekké váltak az ételek iránt.

Az amerikai Betegség Kontroll és Megelőzés Központok (CDC) szerint az amerikai ételadagok mérete az elmúlt 20 év során a derékbőséggel tandemben (egymás után) folyamatosan növekszik. Az éttermekben felszolgált adagok egyre nagyobbak, talán azért, hogy az emberek úgy érezzék, a pénzükért több értéket kapnak, de az automatákban is megnőtt a gyorsételek (snack-ek) és az üdítőitalok csomagolásmérete, valamint a szupermarketek csomagolt élelmiszerei is egyre nagyobbak.

A CDC szakemberei kihangsúlyozzák, hogy maga az ételadag mérete nem jelent problémát, ha az emberek képesek irányítani, mit esznek, így nem feltétlenül esznek naponta több kalóriát, mint az szükséges. A két professzor kutatásának eredménye azonban azt igazolja, hogy ha az emberek a nagyobb adagokkal konfrontálódnak, akkor hajlamosabbak egy ételből többet fogyasztani, és a nagyobb adagok fogyasztásának következményeként egyre inkább nem képesek arra, hogy csökkentsék az elfogyasztott élelmiszerek mennyiségét.

A CDC néhány tippje, ami segít az adagok méretét kontrollálni és a túlevést elkerülni:

  • Az éttermekben gyakran a szükségesnél nagyobb adag ételt szolgálnak fel, ezért az itt történő étkezésekkor érdemes a barátokkal megosztani az előételt, vagy megkérni a pincért, hogy egy részét hazavitelre csomagolja be.

  • Otthon az elkészített ételt nem szabad a főzőedényben felszolgálni, hanem rögtön tányérra kell porciózni és a maradékot be kell tenni a hűtőbe, megelőzve ezzel a túlevést – a másodszori, vagy harmadszori szedést -, ami igen könnyű, ha a megfőtt ételt a főzőedényben tálalják fel.

  • Ha valaki TV-nézés közben rágcsálni akar, akkor egy kis edénykében készítse magának oda a snack-et, és a snack zacskóját úgy tegye el, hogy az ne legyen könnyen hozzáférhető helyen. (Könnyebb valamiből túl sokat enni, ha az ott van a fogyasztója előtt, és közben még másra is figyel.)

  • Az élelmiszerboltok általában a szükségesnél nagyobb adagokat árulnak, így amikor valaki hazavitte a megvásárolt élelmiszert, rögtön szét kell osztania több kisebb csomagba.

  • Nem szabad közvetlenül a csomagolóanyagból élelmiszert fogyasztani: egy kis edénykébe, vagy tálcára kell helyezni azt az ésszerű mennyiséget, ami elfogyasztani szeretnénk.

  • Ha valaki nagy kiszerelésben vásárol élelmiszert, a szükségesnél több mennyiséget a látóterén kívül eső helyen tárolja, amit nem könnyű elérni, például a pincében, vagy a garázsban.

  • Ha valaki két étkezés között megéhezik, egyen egy darab gyümölcsöt, vagy fogyasszon egy kis adag zöldségsalátát, és amikor a nagyobb étkezés ideje eljön, próbálja meg elkerülni a túlevést.


Címkék: vacsora, festmény, művészet, imitáció, ételadag, realitás
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2022 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!