A cukorbetegek agya koleszterinhiánytól szenved

Agyunk lipidjeinek egyik fő alkotórésze a koleszterin (ezen kívül az egyszeresen és a többszörösen telítetlen zsírsavak), és ennek a koleszterinnek szinte az összes mennyisége magában az agyban termelődik, és kritikus fontosságú az agy normális funkcionálása szempontjából.

Az amerikai „Cell Metabolism” (Sejtanyagcsere) c. szakfolyóirat online változatán megjelent egy frissen lefolytatott kutatásról beszámoló cikk, mely szerint a kutatóknak sikerült feltárniuk, hogy a cukorbetegségben szenvedő egerek kritikus fontosságú koleszterin-szintézise „kisiklik”.

A kutatók véleménye szerint az eredmények új magyarázattal szolgálnak azokkal a neurológiai és agyi szövődményekkel kapcsolatosan, amelyek a cukorbetegséggel járnak együtt, beleértve a kognitív diszfunkciót, a depressziót, valamint az Alzheimer-kór kialakulásának megnövekedett kockázatát.

„A cukorbeteg embereknek rengeteg agyfunkció problémájuk lehet, különösen, ha a diabétesz kontrollálatlan.” – állapította meg C. Ronald Kahn, a Harvard Orvostudományi Egyetem Joslin Diabétesz Központjának professzora. (A Joslin Diabétesz Központ a világ vezető diabetológiai kutatóintézete.) „Eddig azt feltételeztük, hogy ezek a szövődmények a gyenge glükóz-kontrollhoz kapcsolódnak. Kutatási eredményeink azonban egy teljesen új koncepciót vetítenek elénk.”

A felfedezés azoknak a globális gén-aktivitás változásoknak az általános feltárásából származik, amelyek az inzulinhiányos cukorbeteg egerek agyának hipotalamusz területén mennek végbe. A vizsgálatok azokban a génekben mutattak ki elváltozásokat, amelyek az étvágy és a táplálkozás kapcsán érintettek, ahogyan azt a tudósok várták is. Ezen kívül azonban olyan gének szerepét is feltárták, amelyek a koleszterin-szintézisben érintettek.

„Az elváltozások nem voltak jelentősek, de a jelátviteli úton nagyon sok génben jelen voltak, és mindegyik elváltozás ugyanabban az irányban volt megfigyelhető.” – magyarázta Kahn professzor.

A további vizsgálatok azt mutatták, hogy az inzulinhiányos egereknél az egyik, SREBP-2-nek elnevezett gén megrövidült, márpedig ez a koleszterin-anyagcsere „mester” kontrollere. A génben bekövetkezett elváltozás csökkentette az agyban termelődő koleszterin mennyiségét, valamint a sejthártyákban - amelyek az agyszövet építőköveinek számító idegsejteket, a neuronokat borítják - lévő koleszterin mennyiségét is lecsökkentette, pedig az a neuronok közötti kommunikációban fontos szerepet tölt be.

(A központi idegrendszer két része a gerincvelő és az agy. Az emberi agy legkisebb egysége az idegsejt, az agyszövet több, mint 100 milliárd idegsejtből áll. Az idegsejteket neuronoknak nevezzük, ezek specifikus képessége az ingerületvezetés, amelyet elektromos jelek, impulzusok segítségével végez. Az ingerület maga olyan elektromos jelenség, amely a sejthártya két oldalán a töltéssel rendelkező részecskék eloszlásának megváltozásával jön létre. Az agyszövet másik alkotóelemei az ún. gliasejtek, amelyek táplálják és szigetelik az idegsejtek nyúlványát, és a belőlük kialakult velős hüvely – a myelin – a gyors ingerületvezetést teszi lehetővé. Az emberi test legérzékenyebb sejtjei az idegsejtek, csak szőlőcukorral táplálkoznak, és már a legkisebb oxigénhiány is a pusztulásukhoz vezet. Az idegszövet regenerációs képessége felnőttkorban már gyakorlatilag nulla.)

„A koleszterin ezekben a sejthártyákban rendkívül gyorsan átfordul, és a hatások a kontrollálatlan diabéteszes állatokban egy, vagy két hét után láthatók. Az inzulinhiány rövid időszaka nem vezetett a koleszterinben gazdag velős hüvely változásaihoz. Azonban lehetséges, hogy a hosszú távon – hónapokon, sőt éveken át - kontrollálatlan diabétesz (cukorbetegség) a myelin elváltozásait idézi elő.” – magyarázta a professzor, majd hozzátette: „Az általunk megfigyelt változások az inzulin agysejtekre gyakorolt direkt hatásaira vezethetők vissza. A koleszterin-szintézis teljes mértékben helyreállt, amikor az állatokba (az egerekbe) inzulint injekcióztunk.”

Kahn professzor további magyarázata szerint a koleszterin metabolizmus változásai széles körű hatást gyakorolnak az agyfunkcióra, potenciálisan befolyásolják a memóriát, a fizikai funkcionálást, a hormonszinteket, attól függően, hogy az agy mely részei érintettek a leginkább. Reményeik szerint további állatkísérletek segítségével a másodlagos hatásokkal is tudnak foglalkozni, és végül is megkezdhetik emberkísérletek során is a friss kutatási eredményeik relevanciájának feltárását.

Azzal kapcsolatosan, hogy a cukorbetegek milyen hasznát vehetik kutatási eredményeiknek, Kahn professzor megjegyezte: „Ezek az eredmények arra késztetnek minket, hogy elgondolkozzunk azon, a vércukorszint megfelelő kontrollálása a fentieket kedvezően tudja befolyásolni.”

„Az eredmények ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a tudományban általánosan szükség van az agy koleszterin anyagcseréjének sokkal jobb megismerésére, valamint annak a megismerésére, hogy mi befolyásolja azt kedvező és kedvezőtlen irányba. Eredményeink növelik annak lehetőségét, hogy a koleszterincsökkentő statinok – amelyekből néhány képes a vér-agy akadályon áthatolni – az agyra és az agy funkcióira nem szándékos következményekkel vannak. A korábbi kutatások, amelyek a statinok kognitív funkcióra gyakorolt potenciális hatásait vizsgálták a betegeknél, ezidáig csak ellentmondásos eredményeket hoztak.” – jegyezte meg végül a professzor.


Címkék: inzulin, koleszterin szint, cukorbetegség, zsírsav, agy, idegrendszer
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2020 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!