Tudományos definíciója szerint a burnout szindróma az érzelmi, a mentális és a fizikai kimerültség egy olyan állapota, amelyet a túlzott és az elnyújtott stressz okoz. Jelentkezése esetén a beteg úgy érzi, hogy agyonterhelt és képtelen az állandó követelményeknek megfelelni. Mivel továbbra is folyamatos stressznek van kitéve, elveszti a külvilág felé azt az érdeklődését vagy motivációját, amely eddig bizonyos területeken akár a legelsők közé is juttathatta őt.
A kiégési szindróma csökkenti az érintett egyén produktivitását és kiszívja belőle az energiát; ettől az illető egyre inkább segítség és remény nélkülinek érzi magát, cinikussá válik, és könnyen megbántódik. Végső soron úgy érzi, hogy önmagából semmit nem tud már nyújtani.
Mindannyiunknak vannak olyan napjaik, amikor úgy érezzük, hogy torkig vagyunk mindennel, túlterheltek vagyunk vagy kevés megbecsülést kapunk. Ha valaki az alábbiakat érzi magán, a legjobb úton halad a burnout szindróma kialakulása felé:
· Minden egyes nap egy rosszul sikerült nap,
· Tiszta energiapazarlásnak tűnik a munkahelyi vagy az otthoni élettel való törődés,
· Állandó kimerültség érzése,
· A nap túlnyomó részében olyan feladatokkal kell foglalkozni, amit agyzsibbasztóan unalmasnak vagy megterhelőnek érzünk,
· Nem érzünk különbséget semmiben, amit egész nap végzünk és ráadásul még úgy érezzük, hogy nem becsülnek meg minket.
A kiégés negatív hatásai az élet minden területén túlcsordulnak – beleértve az otthoni (családi) és a társadalmi életet is. A burnout szindróma a szervezetben olyan hosszan tartó elváltozásokat idéz elő – gyengül az immunrendszer védekező képessége -, amelytől az illető az olyan betegségekre, mint a megfázás vagy az influenza, fogékonnyá válik. A szindróma rengeteg következménye miatt nagyon fontos, hogy az orvosok azonnal foglalkozzanak a kórképpel.
A Singapore-i munkavállalókra vonatkozó megállapítás részét képezi annak a legfrissebb negyedéves alkalmazotti trendekkel (előrejelzés) foglalkozó jelentésnek, amelyet a globális humánerőforrás tanácsadó cég, a Hudson tett közzé. A Hudson augusztus folyamán kérdezett meg 426 db Singapore-i munkaadót (céget) az október-decemberi (IV. negyedév) időszakra vonatkozó munkaerő-felvételi elvárásaikkal kapcsolatosan.
A munkaadók túlnyomó többsége, 93.2 %-a mondta azt, hogy 2012 hátralévő időszakában növelni fogja vagy változatlanul hagyja az alkalmazotti létszámot.
Maguk a Singapore-i dolgozók is úgy érzik, hogy az ő régiójukra jellemző a munkavállalók legmagasabb kiégési szintje és a munkaadók is arról számoltak be, hogy az alkalmazottaik körében közel 1/3-dal, 32.6 %-kal nőtt a burnout szindrómában szenvedő emberek száma. Nemcsak a bevándorlókra, de a helyi munkavállalókra is fokozott munkateher hárul, a Hudson cég szerint az összes, általuk tanulmányozott ázsiai-csendes-óceáni munkavállalói piacon a legtöbb munkaterhelés a Singapore-i dolgozókat sújtja.
A felmérés során az itteni munkavállalók közel 2/3-a, 60.8 %-a nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt év során növekedett a munkaterhelése és csaknem a felük, 45.5 % mondta azt, hogy jelenleg hetente 51 vagy annál több munkaórát teljesít.
A munkahely-magánélet egyensúlyának a megőrzése egyike azon legfontosabb problémáknak, amelyeket nemrég tárt fel a Singapore-i Kormányzat, miközben kereste a születésszám-csökkenés megállításának a megoldását.
Mr. Wilson Wong, a SIM Egyetem Üzleti Iskolája senior előadójának a véleménye szerint a Singapore-i munkaadóknak végre fel kell ismerniük azt, hogy az alkalmazottaik kiégése nemcsak a szociális büdzsét terheli meg, de a cégeik működésének az alapjait is érinti.
„Annak is itt az ideje, hogy a munkaadók realizálják azt, hogy a hosszabb munkaidő egyáltalán nem fordul át nagyobb termelékenységbe. Ironikus például, hogy Franciaország, ahol a legrövidebb idejű, 35 órás a munkahét, egyben az iparosodott világ egyik legmagasabb produktivitási (termelékenységi) rátáját produkáló ország is.” – teszi hozzá Mr. Wong. „Továbbá, az olyan helyi kormányzati szervezetek működése, mint amilyen a SPRING is, szintén elősegítheti a nagyobb tudatosságot a helyi munkaadók körében a kiégési szindróma okozta társadalmi és gazdasági költségek vonatkozásában.”
A SPRING a Singapore-i Kereskedelmi és Ipari Minisztérium égisze alatt működő ügynökség, amely egyrészt a Singapore-i vállalatok növekedésének, másrészt a Singapore-i termékek és szolgáltatások iránti bizalom fokozásának a segítéséért felelős.
Felmérések szerint azon állások közül, amelyek a leggyorsabban vezetnek a depresszió jelentkezéséhez, az első 10 az alábbi:
1. Csecsemő- és gyermekgondozók
2. Éttermi kiszolgáló személyzet: Az alacsony bér és a kimerítő munka kombinációja következtében.
3. Szociális munkások: A minden elképzelhető krízissel való foglalkozás teszi ezt a munkakört sokat követelővé és stresszessé.
4. Egészségügyi ellátó személyzet: Az orvosok, a nővérek, a terapeuták vannak ebben a csoportban, akiknek a munkaköre rendszertelen, hosszú munkaórákkal jár együtt, és akiknek szó szerint emberéletek vannak a kezükben.
5. Művészeti-szórakoztatóipari dolgozók (színészek, énekesek, kabarészínészek, cirkuszművészek) és az írók: A rendszertelen fellépti díjak, a bizonytalan munkaidőhossz és az elszigeteltség együttesen járulnak hozzá a depresszió kifejlődéséhez.
6. Tanítók és tanárok: A tanárok mindenféle ember mindenféle igényével szembesülnek – a tanítványaik, a szüleik és maguk az iskola, mint munkaadó intézmény részéről, plusz legtöbbször haza is kell a munkát vinniük.
7. Adminisztratív támogató személyzet: A napi munkafeladatok kiszámíthatatlansága, plusz a minden irányból jövő igények, miközben mindezek felett csak kevés kontrollt tudnak gyakorolni, lehet az depresszió kifejlődésének az oka.
8. Karbantartó és talaj előkészítő földmunkákat végző dolgozók: A gyakori éjszakai műszak, a rendszertelen munkaórák és az, hogy bármikor hívhatják őket, teszi ezeket a munkaköröket keménnyé.
9. Pénzügyi tanácsadók, brókerek és könyvelők: A mások pénzének a kezelése miatt rájuk rakodó felelősség és a bűntudat viselésének a terhe, ha a befektetéseknél az ügyfelek elkezdik a pénzüket veszíteni – ezek együttesen okozzák a depresszió kifejlődését.
10. A „sales” területen dolgozók (kereskedelmi alkalmazottak és területi képviselők): A hosszú munkaórák, amelyek a jövedelem bizonytalanságával párosulnak, leggyakrabban a jutalékos megbízási rendszer miatt, okozhatják náluk a depressziót.
További felmérések szerint a legnagyobb stresszel járó munkakörök közül az első tíz az alábbi:
1. Kereskedelmi repülőgép pilóták,
2. PR-ügyintézők,
3. Senior vállalati ügyintézők,
4. Sajtófotósok,
5. Rádiós vagy televíziós hírolvasók,
6. Hirdetési ügyintézők,
7. Építészek,
8. Tőzsdei brókerek,
9. Sürgősségi orvosi ellátást igénylő esetek személyzete (mentősofőr, mentősök, rohammentősök stb.).
10. Ingatlanügynökök.
