Interjú Dr. Kaszó Beáta allergológus, gyermek- tüdőgyógyász szakorvossal

„Fontosnak tartom, hogy ha belenézek a szülő szemébe, lássa rajtam, hogy érdekel és fontos számomra az Ő gyermeke sorsa és problémája.”

Ön hosszú ideje a gyermekgyógyászat területén dolgozik. Mi a véleménye, nehéz bánni a gyerekekkel mint betegekkel?

„A laikusok számára minden bizonnyal nehéz feladatnak tűnik a gyermekek gyógyítása.

A gyermekgyógyászathoz mindenképpen szükséges a gyermekek és a gyógyítás iránti elkötelezettség.

Velük azért szeretek dolgozni, mert ők nem hazudnak. Egy beteg gyereken látszik, ha beteg, nem játsza meg magát. A felnőttek esetében sajnos nem ritka, hogy érdekeik vezérlik őket.”


A szülő-gyermek-orvos kapcsolati rendszer nagyon meghatározó része a gyermekgyógyászatnak. Milyen tapasztalatai vannak ezzel kapcsolatban?

„A gyerekek megfelelő gondozása csak akkor valósítható meg, ha ez a hármas bizalmi viszony ki tud alakulni. Ennek érdekében azt az orvost kell megkeresni, akiben mindenki meg tud bízni és megfelelő módon érti is a szakmáját. Enélkül a különböző problémák megjelenésekor, főként krónikus betegségek esetén, a kezelés nehéz.

A szülőknek kiemelkedő szerepük van a kezelések során. Ők állnak legközelebb gyermekeikhez, ők tudnak hatni a gyerekekre, ők látják el a kicsiket, ők adják be a gyógyszert, ők hajtják végre az orvos utasításait. Fontosnak tartom, hogy ha belenézek a szülő szemébe, lássa rajtam, hogy érdekel és fontos számomra az Ő gyermeke sorsa és problémája.

Serdülőkorban, amikor kezdenek egyedi személyiségekké válni a gyerekek, egy kicsit nehezebb a helyzet, mert sok esetben se a szülőre, se az orvosra nem hallgatva elhanyagolják a gyógyszerek rendszeres szedését. Ezért nagyon fontos a krónikus betegségben szenvedő gyerekeknél, hogy a bizalmi viszony minél hamarabb és minél erősebben kiépüljön. Minden gyereknél ki kell tapasztalni, hogy hogyan lehet hozzá szólni, és hogyan lehet a bizalmába férkőzni. Véleményem szerint idő kérdése csupán, de minden gyerekkel meg lehet találni a közös hangnemet és jó kapcsolatot lehet kialakítani.”


Mikor beszélhetünk túlzott szülői aggodalomról?

„Szerintem egy gyermeket nem lehet túlzottan félteni. Ha a szülő fél, vagy megijed egy tünettől, minden esetben menjen el az orvoshoz. A szülő ezáltal megnyugszik és tapasztalatot szerez, milyen esetekben nem fontos orvoshoz rohanni a gyerekkel. Inkább háromszor menjen el feleslegesen az orvoshoz, mint egyszer ne, amikor nagy szükség lenne rá.”


Az allergiások száma minden évben növekszik. Ön szerint ez mire vezethető vissza? Ön mit szokott tanácsolni a szülőknek, hogyan védhetik gyermekeiket az allergiás megbetegedésektől?

„Az allergiások számának emelkedése párhuzamba vonható a környezetszennyezés növekedésével. A környezeti problémákat egyénileg nem lehet megoldani, ezért az allergiás megbetegedések kialakulását nem lehet megszüntetni. A kockázat azonban helyes életvitellel, a tartósítószerek és ételszínezékek mellőzésével csökkenthető.

Az 1-6 hónapos csecsemőknél a kizárólagos anyatejjel való táplálás különösen fontos. Az elválasztás utáni időszakban az orvosok, védőnők által javasolt étrend követése az allergiás megbetegedések szempontjából is lényeges. Ennek fő oka, hogy kimutatott tény az immunrendszer magától történő érése, fejlődése. Ezt a fejlődést alig lehet befolyásolni.

Ezért van szükség az allergiát is elősegítő tényezők kerülésére.

Tanácsom elsősorban az, hogy figyeljenek oda az étkezésre. Nagyon fontos szerepe van a vegyes táplálkozásnak, sok zöldség és gyümölcs fogyasztásnak. Helytelennek tartom a kisgyermekeknek színezékekkel, tartósítószerekkel teli ételek, üdítőitalok adását. A második javaslatom, hogy a gyerekek legyenek sokat szabad levegőn, mozogjanak, majd idősebb korban sportoljanak minél többet.

Az allergia szempontjából meghatározó tényező a dohányzás és a dohányfüst. A várandósság és a gyermek növekedési ideje alatt a dohányfüst kerülése elengedhetetlen az egészséges élethez.”


Mit tehetnek a szülők, ha allergiás megbetegedés gyanúja áll fenn?

„Ha allergiás megbetegedésre utaló jelek jelentkeznek, minél előbb szakorvoshoz kell fordulni. Ezután következhet az, hogy az orvos és szülő együtt gondolkodik a kiváltó okon. Úgy gondolom, ez a leghamarabb célravezető megoldás.”


Az Ön másik szakterülete a gyermek-tüdőgyógyászat. Meg tudná mondani, hogy a családok hány százaléka érintett a tüdőgyógyászattal gyermekük révén?

„Pontos számadatokkal tudok szolgálni erre a kérdésre. A családok 100 %-a érintett. Ugyanis a gyermekkor leggyakoribb betegségei a légúti megbetegedések. Ezen betegségek kezelése a fül-orr-gégész, illetve a tüdőgyógyász feladata. A betegség leggyakrabban náthával kezdődik. Ebből fejlődhet ki az orrmelléküreg-gyulladás, légcsőhurut vagy akár hörghurut. Ha a betegséget nem sikerül megfelelően és időben megfogni, akár tüdőgyulladás is kialakulhat belőle.”


A gyermek közösségbe kerülése gondolom megnöveli az ilyen jellegű betegségek számát?

„Amikor egy kisgyermek bekerül egy közösségbe, óhatatlanul is nagyobb veszélynek van kitéve. Ennek köszönhető, hogy a pici bölcsődébe, óvodába történő bekerülése után több hónapon keresztül betegeskedik. A gyermek, ha korán kerül be egy közösségbe, az immunrendszere még nem elég fejlett, így könnyebben elkap bizonyos betegségeket. Ugyanez a helyzet, amikor több gyermek van a családban. A kisebb gyerek, hiába nem tagja még egy nagyobb közösségnek, előbb túl lesz bizonyos betegségeken a nagyobb testvér által, aki esetenként hazaviszi a betegségeket. Ez nem feltétlen káros, de mindenképpen támogatni kell a gyerekek immunrendszerét. Én nem vagyok híve a multivitaminoknak. Sokkal jobb, ha a szülő természetes módon, zöldségek és gyümölcsök révén juttat vitaminokat a gyermek szervezetébe.

Sok esetben a szülők között vita témáját képezni, hogy még nem teljesen gyógyult gyermekeket engednek vissza a közösségbe. Ennek fő oka, hogy a nyálkahártya és az immunrendszer teljes felépüléséhez, regenerálódásához több hét is szükséges. Jelenleg Magyarországon nincs az a munkahely és nincs az a családi háttér, amely lehetővé tenné, hogy a gyermek heteket lábadozzon otthon, különösen, ha már semmilyen tünete nincs. A már gyógyultnak nyilvánított gyermek a közösségbe visszatérve természetesen még fogékony a betegségekre és hajlamos a visszaesésre.”


Milyen kapcsolódási pont van az allergológia és a gyermek-tüdőgyógyászat között?

„A leggyakoribb allergiás betegség, amely a gyermek-tüdőgyógyászathoz kapcsolható, az asztma. Sajnálatos módon egyre több gyermek szenved tőle. A betegség kezdődhet már a csecsemőkorban is. A hörgőnyálkahártya ilyenkor krónikusan gyulladt, s ez különböző külső hatásokra (pl. légúti fertőzés, allergének) hörgőgörcs kialakulásához vezethet. Ez megnyilvánulhat száraz köhögésben, sípoló, nehezített légzésben, zihálásban, mellkasi nyomásérzésben”


Milyen életvitel kialakítása javasolható az asztmában szenvedő kicsiknél?

„Az asztma általában könnyen diagnosztizálható és kellő odafigyeléssel kordában is tartható. A gyermekek gyógyszereinek megfelelő beállításával, rendszeres ellenőrzéssel és a betegség nyomon követésével elérhető, hogy az asztmás gyermek ne kerüljön kórházba. Régebben az asztmában szenvedő kis betegek rendszeresen kórházi kezelést igényeltek. Ilyenkor injekciókkal, oxigénnel és infúzióval lehetett javítani állapotukon. Ma már sokféle szippantós-inhalációs készítmény kapható, amely jelentősen javítja a helyzetet.

A gyógyszerészet és az orvoslás fejlődésének köszönhetően ezek a gyerekek olyan életet élhetnek, mint egészséges társaik. A sportolás viszont az ő helyzetükben különösen kedvező hatásokkal jár.”


Mint megtudtuk, az akut betegségben szenvedőknek fontos tényező a tanácsadás. Ez hogyan, milyen időközönként zajlik le?

„Új beteg esetében a találkozások havonta szükségesek, utána 3-6 hónapra növekszik a két látogatás között eltelt idő. Természetesen, ha valamilyen probléma merül fel, a konzultációk gyakoribbak. Emellett bizonyos helyzetekben a telefonos tanácsadás is sokat segít.

Az ilyen betegségben szenvedők rendszeresen járnak orvoshoz, ha éppen nincs panaszuk, akkor is. Ekkor átbeszéljük az elmúlt időszakot, végigvesszük, milyen tünetek jelentkeztek és hogyan oldották meg a felmerülő kellemetlenséget. A tanácsadás és nyomon követés eredménye egy hosszú távú kapcsolat létrejötte. Ez csak akkor lehetséges, ha a szülő és a gyermek teljesen megbízik a kezelőorvosban. Az így kialakult kapcsolat során előjönnek olyan problémák (életviteli, családi problémák, stb.) amelyek egy egyszeri találkozás során nem kerülnek szóba, de mégis meghatározzák a beteg állapotát.

A tanácsadások célja, hogy felkészüljenek a szülők a különböző vészhelyzetekre. Szerencsére könnyen bele is tudnak tanulni a családok.”


A telefonos konzultáció sok esetben működik, mi a véleménye az Orvostudakozó és a Diagnózis honlapokon történő megkeresésekről?

„Az oldalakon történő válaszadás nehézsége abban rejlik, hogy a kérdező, beteg a saját szempontjából fontosnak tartott tüneteket írja le. Az orvos azonban sokszor más és több kérdésre is szeretne választ kapni. Nem jó orvos az, aki csak egy tünetet vizsgál a betegén.

A véleményalkotáshoz általában nagyon sok információra van szükség. Bonyolult tünetegyüttes esetén pedig elengedhetetlen az orvossal való személyes találkozás.”


Mit tanácsol az oldal olvasóinak?

„A kérdezőknek azt javaslom, hogy feltétlenül járjanak utána panaszaiknak. Ha kételyeik vannak, nyugodtan forduljanak szakemberhez, akár a honlapokon keresztül is. Ha azonban kérdésüket több orvosnak is felteszik, számíthatnak arra, hogy eltérő válaszokat kapnak, hisz ahány orvos, annyiféleképpen közelíti meg az adott problémát. Ilyen esetben pedig elengedhetetlen egy olyan orvossal való személyes találkozás, akiben teljes mértékben megbíznak.”


Köszönöm, hogy válaszolt kérdéseimre!



Készítette: Szatmári Eszter

Címkék: interjú, Dr. Kaszó Beáta, allergológus, gyermektüdőgyógyász
© 2009 - 2019 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!