Cysták

A ciszta (cysta) görög eredetű szó, jelentése: tömlő, hólyag. Kóros elváltozás, folyadékkal (pl. vér, víz, vizelet), vagy gázzal teli üreg, tokkal körülvéve.

Többnyire kivezető csövek elzáródása és a képződő anyag (bennék) felhalmozódása következtében (retenciós, vagy visszatartási tömlő pl. a vesében, emlőben, petefészekben, mellékherében és a faggyúmirigyeknél), vagy szövetrészek ellágyulása miatt alakul ki (pl. agy, csont). Nagysága szélsőséges esetben akár az 50 kg-ot is meghaladhatja. Azon embereknél, akiknek családjában már előfordult ilyen daganat, sokkal gyakoribbak a többszörös ciszták. Az életkor előrehaladtával a veleszületett ciszták nagyobbakká válhatnak. Ennek gyakori oka, hogy baktérium jut a cisztába.

A ciszták kialakulásának néhány ismert oka:

  • Elzáródott vezetékcső, amelyben folyadék halmozódik fel

  • Hibás sejtek

  • Sérülés, amely miatt egy véredény kidurran

  • Baktérium fertőzés


Petefészek ciszta a tüszőérés folyamatában normálisan is keletkezik (funkcionális petefészek ciszta), ezért egy folyadékkal telt üreget elfogadottan akkor neveznek cisztának, ha annak átmérője eléri legalább az öt centimétert.

A jóindulatú daganatos ciszták mirigydaganatok (adenomák), melyek, „bennékük” alapján lehetnek nyákos ("mucinózus") vagy savós ("szerózus") cisztadenomák.

A nyákos mindig jóindulatú, a savós cisztadenómák olykor rosszindulatú daganattá fajulnak. Különösen akkor, ha például ultrahang segítségével, a belső felszínén sejtburjánzást lehet tapasztalni (papilláris szerózus cisztadenóma). A sejtburjánzásban olykor már rákos elfajulásra utaló jeleket is tapasztalunk. Az ilyen kívülről még jóindulatú, de belülről már rosszindulatú daganatokat határeset (borderline) tumoroknak nevezzük, és természetesen rosszindulatú daganatként kell kezelni. A beteg gyógyulási esélyei ilyenkor még kiválóak.

A dermoid ciszta a szervezet egyik legfurcsább, többnyire jóindulatú daganata, fejlődési rendellenesség. Dermoid ciszta a magzati életből visszamaradt, rendszerint nem differenciálódott (nem szervre jellemző) szövetekből jön létre. Más testtájakon is előfordulhat, de gyakran a petefészkekhez kötődik, mivel itt a csírasejtek jelenléte miatt erre nagyobb a valószínűség. Belső felszínét elszarusodó laphám (bőr=derma) borítja, melyen szőrszálak fejlődnek ki, és faggyút termel. Ez a faggyú képezi a dermoid ciszta bennékét is. A sejtek differenciálódásának bizarr zavarai következtében például fogak, hajszálak, működő pajzsmirigy szövet találhatók benne.

A ciszták kezelése sebészeti úton történő eltávolítás, leszívás (szukció), amelyet szövettani vizsgálat (aspirációs biopszia) előz meg. Ha a ciszta megfertőződik, szájon át szedett antibiotikumos kezelésre is sor kerülhet. Gyakran fordul elő, hogy a teljes körű sebészeti eltávolítás után is kiújul és ismételt sebészeti beavatkozás válik szükségessé.


Jóindulatú daganatok osztályozása

Címkék: Cysták, tumor, rák, daganatok, ciszta
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2014 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!