Az értelmi fogyatékkal élők fogászati ellátásának kihívásai

Egy amerikai komprehenzív tanulmány, amely elektronikus fogászati adatbázist használt fel azon felnőttek orális egészségi státuszának a felméréséhez, akik intellektuálisan és fejlődésileg akadályozottak (angol rövidítése: I/DD, magyarul: értelmi fogyatékkal élők, beleértve az autistákat is), megállapította, hogy a specializált fogászati ellátáshoz való hozzáférés önmagában nem elengedő ahhoz, hogy ennek a közösségnek az alapvető orális egészségi igényeit kielégítsék. A kutatók a vizsgálati eredményeiket az „Amerikai Fogászati Szövetség Szakfolyóirata”-ban publikálták és ezzel szolgáltattak alapot a fogyatékkal élő felnőttek szignifikáns orális egészségi igényeinek a további kutatásához és a preventív orális egészségi stratégiák kifejlesztéséhez.


A vizsgálatot - melyet a bostoni (Massachusetts Állam) „Tufts Fogászati Orvostudományi Egyetem Iskolája”-nak (TUSDM) a fogorvosai és a „Tufts Orvostudományi Egyetem Iskolája”-nak (TUSM) a közegészségügyi szakemberei vezették és amelyben 4.732 fő, fogyatékkal élő felnőtt fogászati adatait elemezték ki – a massachusettsi fogászati klinikák „Tufts Speciális Igényű Embereket Szolgáló Létesítményei” (TDF) elnevezésű hálózatnál folytatták le. Ez a speciális dentális hálózat nyújt fogászati ellátást az értelmi fogyatékkal élőknek.

Minden egyes évben a Tufts programja keretén belül – amelyet a „Szövetségi és Területi Dentális Igazgatók Társasága” nemzeti modellként fogad el – Massachusetts hét klinikáján több mint 7.000 speciális igényű beteget fogadnak. A frissen bemutatott eredmények egyelőre csak egy háromrészes vizsgálat első részének az eredményei, melyet a TUSDM társprofesszora, Dr. John Morgan és a TUSM segédprofesszor asszonya, Dr. Paula Minihan végeztek.

„Az értelmi fogyatékkal élő emberek (I/DD) körében nagyobb a valószínűsége az elégtelen orális higiéniának, a parondontális betegségek és a kezeletlen fogszuvasodás jelenlétének, mint az átlagos lakosság körében. Eredményeink arra világítanak rá, hogy ezen lakossági réteg egyedülálló és komplex dentális egészségügyi ellátási igénye miatt nagyobb tudatosságra van szükség. A betegeknek, a személyzetnek és a fogorvosoknak együttesen alapvető szerepük van az orális egészségi státusz javítását szolgáló preventív stratégiák kifejlesztésében.” – magyarázza Dr. Morgan.

Dr. Morgan és munkatársai több mint egy éven keresztül elemezték azokat a klinikai és demográfiai adatokat, amelyeket az elektronikus fogászati adatbázis dokumentációjából vettek. Eközben vizsgálták a szájüregi kórképeket (pl. fogszuvasodás /caries dentium/, parodontális /fogíny/ betegségek stb.), az életkort, a nemet, a fogászati vizsgálatokhoz és procedúrákhoz való hozzáférési lehetőségeket, az értelmi fogyatékosság szintjét, valamint az állandó lakóhely típusát.

A 4.732 fő betegből (100 %), akiknek az adatait áttekintették, 61 %-ról jelentettek enyhétől a mérsékeltig terjedő értelmi fogyatékosságot és 39 %-ukat értékelték úgy, hogy súlyos értelmi fogyatékosságban szenvednek. A fogászati adatbázis nagymértékű szájüregi betegség terhet tárt fel, beleértve a fogszuvasodást, a fogínybetegséget és a hiányzó fogakat.

A betegek közel 25 %-ának korlátozott volt a bármilyen fogászati beavatkozáshoz való hozzáférési lehetősége és ráadásul specializált erőforrásokat igényeltek, mint pl. az altatás. Azoknak a betegeknek, akik fogadni tudták a fogászati kezeléseket, csaknem a 40 %-a igényelte a viselkedési asszisztencia valamilyen formáját. Ezek a viselkedési (magatartási) kihívások terheket rónak a fogászati klinikák személyzetére, amikor diagnosztikus vagy terápiás procedúrákat végeznek.

„A viselkedési kihívások akadályokat jelentenek a jó orális és általános egészségi státusz szempontjából. A jelentős értelmi fejlődési problémákkal küszködő betegek gyakran nem képesek az összetett és időigényes fogászati kezelések tolerálására.” – magyarázza Dr. Morgan.

„Közegészségügyi perspektívából nézve, az eredményeink az ún. „legjobb gyakorlat folytatása” terápiás irányelvek fejlesztésének a szükségességét jelzik, mely irányelvek elősegítik és védik ezen sérülékeny populáció szájüregi egészségét. További kutatásokra van szükség annak érdekében, hogy azonosítsuk és fejlesszük a kockázat-alapú preventív intervenciókat, amelyek az értelmi fogyatékossággal élő emberek orális betegségeinek a menedzseléséhez szükségesek, valamint hogy maximalizáljuk a fogászati szakemberek, a betegek és az ellátó személyzet orális egészség promotálásában betöltött szerepét.” – összegzi véleményét Dr. Aviva Must professzor, a TUSM közegészségügyi és szakmai diploma programjainak a dékánja.

Magyarországon jelenleg felmérések szerint kb. 70 ezer fő, súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékos ember él, közülük minden negyedik bentlakásos intézményben. A súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékosok gyakran ún. társuló fogyatékossággal élnek együtt, ezek közül a leggyakoribbak a mozgáskorlátozottság, a beszéd- és az étkezési zavar, míg a látás- és hallás fogyatékosság ritkábban társul. Az értelmi fogyatékos felnőtt emberek legszükségesebb kiadásai közül igen jelentős részt képviselnek a magas gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz és közlekedési költségek. Az értelmi fogyatékos gyermekek esetében az utóbbi évtizedben előtérbe került a korai gyógypedagógiai fejlesztés fontossága. Ennek ellenére a középsúlyos fogyatékossággal élők 75, míg a súlyosan fogyatékos emberek 97 %-ának nincs szakképzettsége.

Hazánkban az értelmi fogyatékos emberek fogászati ellátása kiemelt állami finanszírozásban részesül – az OEP 18 szakrendeléssel kötött finanszírozási szerződést -, azonban az ellátásukhoz szükséges infrastruktúra és minimum feltételek kialakítása, valamint a normál fogászati páciensekhez képest hosszabb kezelési idő jelentős többlet terhet ró a fogászati ellátóhelyekre. Tavaly - a fogyatékkal élő gyermekek szüleinek a felvetésére – a Fog- és Szájbetegségek Szakmai Kollégiumának a vezetőségében is megfogalmazódott az olyan speciális centrumok kialakításának az igénye, amelyek képesek az értelmi fogyatékkal élő emberek sajátos fogászati ellátási igényeit teljes mértékben kielégíteni. Az értelmi fogyatékkal élő személyek fogászati ellátása a már praktizáló orvosok speciális továbbképzését igényli, amelynek egy autista vagy egy más fogyatékos emberrel történő kommunikáció is a része.


Címkék: fogászat, fog, ellátás, hozzáférés, értelmi fogyatékkal élők, specializáció
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2019 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!