A méhnyakrák celluláris eredete - áttörő tudományos felfedezés


Amerikai és szingapúri kutatók olyan sejtek sorozatát azonosították a méhnyakban, amelyek a humán papillomavírushoz (HPV) köthető méhnyakrákok kifejlődéséért felelősek – számolt be nemrég a kutatás eredményeiről az amerikai „Tudományok Nemzeti Akadémiájának Közleményei” c. hivatalos kiadványban megjelent publikáció.


Az áttörést jelentő felfedezés a Szingapúri Köztársaságban található A*STAR Orvosbiológiai Intézet (angol rövidítése: IMB) és a Szingapúri Genom Intézet (angol rövidítése: GIS) kutatóinak, valamint a Bostoni Brigham és Női Kórház (angol rövidítése: BHW, a Harvard Orvostudományi Egyetem oktató kórháza) munkatársainak az együttműködéséből született.

A kutatók azt is megállapították, ha egyszer ezeket a speciális sejteket eltávolítják, azok nem képesek a regenerálódásra. A nagyívű eredmények jelentős mértékben fogják segíteni a méhnyakrák diagnosztizálását, megelőzését és kezelését.

A Szingapúri Köztársaságban a nők körében a méhnyakrák a 7. leggyakoribb rákbetegség, minden egyes évben kb. 200 új esetet diagnosztizálnak. A HPV vírussal fertőzött nőknél jóval nagyobb a valószínűsége a méhnyakrák kialakulásának, mivel a vírus cervicalis intraepithelialis neoplasiát (angol rövidítése: CIN, magyarul: a méhnyak hámszövetén belüli kóros szövetképződést) okoz. A CIN, más néven pre-invazív rák (lokális ráksejtek csoportja, amely még nem hatolt be a mélyebben fekvő hámszövetbe vagy nem terjedt át a test más szervére) olyan prekancerózus (rákmegelőző állapotú) lézió, amely - ha kezeletlen marad - progrediálhat és potenciálisan invazív rákká fejlődhet.

Dr. Christopher P. Crum, a BWH Patológia Osztály Női és Perinatális (születés körüli) Patológiai Részlegének az igazgatója a fentieket így magyarázza:

„Évtizedes rejtélynek számít az, hogy a HPV fertőzés által előidézett méhnyakrák kizárólag a cervix (méhnyak) egy diszkrét területéről indul ki, amelyet „squamocolumnaris junctio”-nak, azaz a mirigyhám és a laphám találkozási helyének neveznek, annak ellenére, hogy a vírus az egész genitális (nemi szervi) traktusban jelen van. Ezeknek a sejteknek a felfedezése végül megoldotta ezt a rejtélyt és a korai cervicalis karcinogenezis (rákképződés) jóval jelentőségteljesebb állatmodelljeinek (laboratóriumi kísérleti kisállatok) a kifejlesztésétől kezdve egészen a klinikai alkalmazásig széles körű kihatásai lesznek.”

A méhnyak squamocolumnaris junctionál elhelyezkedő sejtjei olyan biomarkereket expresszálnak, amelyek a HPV fertőzéssel társuló invazív méhnyakrák minden formájában megtalálhatóak. A kutatók szerint ezen sejtek biomarkerei a potenciálisan veszélyes prekancerózus léziók jóindulatú lézióktól való megkülönböztetésének egy lehetséges módszerét biztosítják.

Dr. Wa Xian, az IMB vezető kutatója az alábbiakat mondja: „Kutatásunk azt is napvilágra tárta, hogy a sejteknek ez az egzotikus populációja az ablációt (módszere: kúpbiopszia) követően nem jelenik meg újra. Ez a kutatási eredmény egyben megmagyarázza azt is, hogy a méhnyak excisios (kimetszés) terápiája után miért alacsony az újonnan megjelenő HPV fertőzések aránya és fokozza annak a határozott esélyét, hogy a fiatal lányoknál ezeknek a sejteknek a megelőző eltávolítása csökkentse a méhnyakrák kifejlődésének a kockázatát. Ez a módszer alternatívaként szolgálhat a jelenleg alkalmazott preventív vakcinák használatával szemben, melyek csak a bizonyítottan méhnyakrákot okozó HPV 16-os és 18-as típus ellen nyújtanak védelmet.”

Ezek az eredmények megerősítik a kutatói teamek korábbi vizsgálódásait, melyek során felfedezték, hogy a nyelőcső alsó szakasza és a gyomor találkozásánál (junctio) található kisebb sejtsorozat a nyelőcsőrák prekurzoraival társul (Barrett-metaplázia: a nem kezelt refluxbetegség egyik súlyos szövődménye a kórkép, amelyet az jellemez, hogy a junctionál található laphámot fokozatosan mirigyhám váltja fel). Ez volt az első eset, amikor a kutatók felfedezték, hogy egyes ráktípusok egy speciális sejtsorozatból erednek, melyek különböznek az őket körülvevő egyéb sejtektől.

Dr. Frank McKeon, a GIS senior csoportvezetője a fentieket így magyarázza: „A nyelőcsőrákkal kapcsolatosan folytatott korábbi kutatásunk megnyitotta a lehetőséget a preventív terápia alkalmazása előtt, melynek során úgy tudjuk kiirtani a betegséget, hogy a sejtek ezen kis csoportját megsemmisítjük. Ez a méhnyakrákkal kapcsolatos friss kutatás tovább validálja (hitelesíti) ezt a koncepciót és fokozza a korai intervenció fontos eshetőségét, mellyel megelőzhetők azok a malignitások (rosszindulatú daganatok), melyek kifejlődése ehhez a csekély számú szokatlan, diszkrét sejtpopulációhoz köthető.”

Dr. Birgitte Lane professzor asszony, az IMB ügyvezető igazgatója szerint: „A lenyűgöző kutatás tovább növeli a rák kialakulásának a hátterében meghúzódó specifikus célsejt populációk ismeretének a fontosságát. Ez igen erőteljes példája annak, hogy a nagy tapasztalatú patológiát a modern molekuláris genetikával ötvözve mit tehetünk annak érdekében, hogy fontos új információkat tárjunk fel még az olyan, alaposan tanulmányozott betegségek esetében is, mint amilyen a méhnyakrák.”


Címkék: méhnyakrák, humán papillomavírus, HPV, nők, rák, daganat
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2017 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!