A hipofízis adenoma kialakulása, tünetei és kezelése

A hipofízis adenoma kialakulása

Okai között elsősorban a feltételezett genetikai rendellenességeket kell említeni, mint pl. p53 kromoszóma mutáció, „ras” génmutáció, G-protein abnormalitás.

Ritkán, de előfordul másodlagos adenoma, mindkét mellékvesekéreg sebészi eltávolítását követően (Nelson-szindróma). Egyes adatok szerint a fogamzásgátló tabletták is fokozhatják a prolaktint termelő daganat gyakoriságát.

Hipofízis adenoma tünetei

Ha a következő tünetekből három, vagy több együttesen fordul elő, az már a hipofízis jóindulatú daganatát jelzi:

  • Szexuális diszfunkció,
  • Depresszió,
  • Galactorrhea (tejcsorgás, ritkán férfiaknál is fellépő tünet),
  • Meddőség,
  • Növekedési problémák,
  • Osteoporosis (csontritkulás),
  • Elhízás (elsősorban hasra lokalizált),
  • Súlyos látási zavarok,
  • Könnyen keletkező lila foltok a testen,
  • Fájó csuklók,
  • Kéztőcsatorna szindróma (a kézujjak zsibbadása jelzi),
  • Darabos menstruáció,
  • Izomgyengeség,
  • Kimerültség,
  • Erős fejfájás.

Ezeken kívül egyéb tünetek is mutatkozhatnak, mint pl. hőhullám, emlőfeszülés, szőrösödés, fokozott izzadékonyság stb.

A hipofízis adenoma diagnózisa

A beteg fizikális vizsgálata már önmagában is utalhat a hormonális rendellenesség lényegére: a Cushing-szindróma, a pajzsmirigy-elégtelenség vagy túlműködés esetei, a galactorrhea-amenorrhea, az arányos törpenövés, vagy az akromegália esetei mindig jelzik a hipofízis adenoma fennállásának lehetőségét.

Az anamnézist és a fizikális vizsgálatokat követően kerül sor a képalkotó eljárások alkalmazására: CT és MRI vizsgálatokra. A hagyományos röntgenfelvétel az elégtelen eredmény miatt már ritkán alkalmazott eljárás.

Szemészeti vizsgálattal, a látótér vizsgálatával a kétoldali oldalsó ("temporális") látótérkiesés igazolható. A szemféki vizsgálat alkalmas a koponyaűri nyomásfokozódás, a daganat agykamrákra való átterjedésének igazolására.

Laboratóriumi vizelet- és vérvizsgálatokkal, a vér hormonszintjeinek mérésével mutathatók ki a csak fokozott hormontermelésben megnyilvánuló adenomák. Hipofízis daganat esetén jellemző a napi hormonszint-változások megszűnése, és a normálisnál magasabb, illetve alacsonyabb hormonszintek. Terheléses próbák segítségével a hipofízis eredetű és a perifériás mirigytúltengés esetei különíthetők el egymástól (Cushing-szindróma).

A kapott eredmények alapján határozható meg a legcélravezetőbb kezelési mód. Általános, hogy a végső diagnózist az orvosok csak a sebészi rezekció után mondják ki.

A hipofízis adenoma kezelése

Azonnali sebészi beavatkozás szükséges fokozott koponyaűri nyomás esetén, melynek célja a beteg életének megmentése. A daganatok eltávolítását célzó sebészi rezekcióval a hormontúltermelés és az elnyomott hormontermelés normalizálható, és sor kerülhet a látás javítását célzó sebészi beavatkozásokra is.

A daganat kimetszését általában a legkisebb megterheléssel járó, az orrüregen és az ékcsonton keresztül történő ún. transsphenoidális mikrosebészeti koponyafeltárással végzik. Meghatározott esetekben a minimálisan invazív, az orrlyukon keresztül, 4 mm-es endoszkóppal történő sebészi beavatkozás is lehetséges.

Nagyobb daganatok esetében szükség van a transfrontalis, homlokcsonton keresztüli behatolásra, ami alkalmas a látóidegek, illetve az agy más területeire ráterjedt daganatok eltávolítására és a koponyaűri nyomás normalizálására. Mind a transsphenoidális, mind a transfrontalis, kraniotómiás beavatkozás technikai háttere a nagy teljesítményű, jól mozgatható, állítható fókusztávolságú binokuláris mikroszkóp.

A hormonálisan inaktív adenomák, a Cushing-kór, az akromegália esetében a műtéti beavatkozásnak nincs alternatívája.

Irradiációs (besugárzásos) kezelés nagyméretű daganatok esetében jöhet szóba, illetve akkor, ha a műtét során nem sikerült a daganat egészét eltávolítani. Mikroadenómák esetén is a sugárkezelésé a főszerep. Sugárkezelés lehetséges kobaltágyú, vagy hagyományos röntgenterápiás eszközökkel. A sztereotaktikus célzással történő, egyszeri nagydózisú besugárzásról is kedvezőek a tapasztalatok.

A prolaktint termelő hipofízis adenomák elsődleges kezelésére a dopamin-receptor agonista gyógyszerek alkalmazhatók. A prolaktint termelő adenomák 80-90%-a dopamin-receptor agonista hatóanyagú gyógyszeres kezelésre jól reagál, a gyógyszer hatására nemcsak a prolaktin, vagy a növekedési hormontermelés csökken, de az adenóma is visszafejlődhet.

A műtéti rezekciót követően sor kerül a különböző típusú adenomák hormonpótló terápiájára is.

A kezeléseket követően szükség van utógondozásra. Gyakorisága az esetlegesen visszamaradt tumor jelenlététől, a látási deficittől, a hormonális igényektől, a radioterápia sikerességétől és más egyéb tényezőktől is függ.

A gyógyulás esélyei

A látás műtéttel az esetek 75%-ában javul vagy normalizálódik. 20%-ban a romlás megállítható és a látásromlást csak az esetek 5%-ában nem sikerül eredményesen gyógyítani.

Az adenoma daganatok sebészi rezekciója szinte teljes gyógyulást ígér. Kisebb daganatoknál a műtét halálozási aránya 1% alatt van, nagyobb tumorok esetén 3% körüli.

A további túlélési esélyek kevésbé függenek az életkortól, sokkal inkább a már kialakult szövődmények határozzák meg a végleges gyógyulási esélyeket. Cushing-kór esetén például a túlélési esélyek függenek a kór szövődményeinek (magas vérnyomás, cukorbaj, érelmeszesedés, koszorúér-betegség, kardiomiopátia, stb.) stádiumától is.

A leggyakrabban diagnosztizált jóindulatú agydaganatok
Címkék: Agyalapi mirigy, hipofízis adenoma, agy, idegrendszer, koponya
A hír kommentálásához jelentkezzen be!
© 2009 - 2019 diagnozis.hu - Minden jog fenntartva!